Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.2 A hordalék és a mederanyag jellemzői

• A szemösszetételi görbét többféle alakban rajzolhatjuk meg. Durva hordaléknál megrajzolható aritmetikus léptékben, míg a sok finom szemcsét tartalmazó hordalékanyagot célszerű semilogaritmikus ábrázolásban feltüntetni. Újabban elterjedt a szemösszetételi görbének aritmetikus valószínűségi és logaritmikus valószínűségi léptékben való ábrázolása is.

Az aritmetikus ábrázolás torzítás nélkül mutatja a hordalékanyag összetételét. Az 1.1.2. —2. ábra a Duna folyam dunaremetei görgetett hordalékának összetételét tünteti fel.

Az aritmetikus léptékben szerkesztett szemösszetételi görbe szemléletesen mutatja, hogy a vizsgált hordalékanyag milyen nagyságú szemekből tevődik össze. A hordalékmozgással kapcsolatos számítások céljára azonban a hordalék jellemzését illetően határozott mértékszámokra van szükségünk, ezért definíciószerűen a hordalékszem nagyságát és szemösszetételét jellemző mértékszámokat kell bevezetni. Ezek a mértékszámok bizonyos szempontból eltérnek a talaj- mechanikában és az anyagvizsgálatokban használatos mértékszámoktól. Természetesen a semilogaritmikus és valószínűségi ábrázolásnál is szükséges ilyen mértékszámok bevezetése.

A legfontosabb mértékszám az átlagos átmérő. Jele: dg [mm], amely az 1.1.2 —2. ábra szerint a szemösszetételi görbe területének kiegyenlítéséből adódik, vagyis a vízszintesen és függőlegesen vonalkázott területrészek egyenlőségét jelenti. Az irodalomban gyakran előfordul, hogy az átlagos szemátmérőt röviden csak c/-vel jelölik.

Ha az egyes d szemnagyságokhoz p súlyszázalék tartozik, akkor az átlagos szemátmérőt a

összefüggésből numerikusán is meghatározhatjuk.

A közepes szemátmérő, jele dm [mm], az 50%-nál leolvasható szemátmérőt jelenti. (Lásd az 1.1.2 —2. ábrát.)

A hordalék finomságának jellemzésére Schoklitsch vezetett be hordalékjellemzőt. A Schoklitsch-féle hordalékjellemző egyenlő a szemösszetételi görbe fölé eső a és alája eső b terület hányadosával, tehát az 1.1.2 —2. ábra szerint

Az s hordaléktényező nevezetlen szám. Több hordalékanyag s tényezőjének összehasonlításakor ügyelni kell arra, hogy valamennyi hordalékanyag szemösszetételi görbéjét azonos legnagyobb szemnagyságú hálózaton rajzoljuk meg. A hálózat legnagyobb szemnagyságát úgy kell megválasztani, hogy az az előforduló legnagyobb szemnagyságnál is nagyobb legyen. Hazai viszonylatban ez az érték álta38