Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.2 A hordalék és a mederanyag jellemzői
1.1.2—2. ábra. Dunaremetei görgetett hordalékminta szemösszetételi görbéje, aritmetikus ábrázolásban Iában 100 mm (lásd az 1.1.2 — 2. ábrát). Az 5 értéke tetszés szerinti pozitív szám lehet. Mennél nagyobb az értéke, annál durvább a hordalék. Régebben szokásos volt a hordalék finomságát az ún. lineáris finomsággal jellemezni, amelyen az egységnyi hosszúság mentén végigfektethető hordalékszemek számát értették. A szemösszetétel egyenlőségének jellemzésére Kramer az M egyenlöségi tényezőt ajánlja. Az M egyenlöségi tényező a dm közepes szemátmérő alatti Fa és a felette levő Fb területek hányadosával egyenlő. Vagyis az 1.1.2 —2. ábra szerint M = (1.1.2-10) Db Az egyenlöségi tényező is nevezetlen szám. Ha a hordalékanyag azonos szemnagyságú, akkor a szemösszetételi görbe ebből a szemnagyságból kiinduló függőleges egyenes lesz. Ebben az esetben tehát Fa = Fb és így M = 1. Bármilyen hordalékkeverék esetén az M értéke kisebb az egységnél. A szemösszetételi görbe tulajdonképpen integrálgörbe, amely mutatja, hogy adott szemnagyságnál kisebb, illetőleg nagyobb szemcsék összesen hány százalékban fordulnak elő a kérdéses anyagban. Gyakran jó áttekintést kapunk, ha a szemcsék gyakorisági eloszlás ábráját megrajzoljuk. A gyakorisági eloszlás ábrája a szemösszetételi görbe differenciálgörbéje. Az 1.1.2 —3. ábra az 1.1.2—2. ábrán feltüntetett dunaremetei görgetett hordalékanyag gyakorisági eloszlását mutatja. Az 1.1.2 —3. ábrán az egyes d szemnagyságokhoz tartozó ordináta megadja, hogy a d környezetében levő 1 mm-es intevallumba eső szemcsék gyakorisága hány súlyszázalék. Ha az intervallum 1 mm helyett n mm lenne, akkor a d 39
