Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.2 A hordalék és a mederanyag jellemzői
képzett forgási ellipszoid térfogata, feltételezve, hogy a forgástengely 2ax irányával egybe esik. Eszerint Ha a szemcse tényleges térfogata megegyezik a forgási ellipszoid térfogatával, a </> alaki tényező értéke 1. A természetes vízfolyások hordalékánál ej) értéke leggyakrabban 0,2 és 0,9 között változik. Ha 0 értéke kicsi, a hordalékszemcse rendszerint lapos, lemezes alakú. Újabban a szemcsék alakját az ún. triaxiális méretekkel (a, b, c) jellemzik. Ha a jelöli a részecske leghosszabb, b a közbenső, c pedig a legkisebb egymásra kölcsönösen merőleges tengelyek hosszát, a triaxiális alaki tényező SF=—^= (1.1.2-4) Vab A triaxiális méretekkel Cailleaux az i „lapossági indexet” vezette be. Az lapossági indexet fogadta el a magyar szabvány is. Török E. dunai vizsgálatai szerint az i lapossági index azonos kőzeteknél alig változik. Egyik alaki tényező sem tökéletes, mindegyiknél mutatkoznak hátrányok. A triaxiális alaki tényezőnél például nem közömbös, hogy melyik tengelyt választjuk ki először, mert hiszen ennek kiválasztása után a másik kettő értéke már előre rögzítve van. A hordalékszemek alakjának jellemzésére használatos még a kopás mértékének fogalma is. A kopás mértékét Tester szerint az elkoptatott élhosszúságoknak az eredeti élhosszúságokhoz való viszonya határozza meg, vagyis a kopás mértéke, K az 1.1.2—1. ábra szerint vagy A K kopás mértéke százalékban kifejezve a hordalékszem gömbölyűségére jellemző. Tester önkényes osztályozást, is állított fel. Eszerint: ha K = 81 — 100%, a hordalék gömbölyű, 3: 35
