Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.1 A vízfolyások hordaléka
a görgetett hordalékmozgás. A változások kevésbé élesek és mindig bizonyos átmenettel történnek. A hordalékot lebegésben tartó erő természetesen állandóan változik, és ennek megfelelően a lebegtetve szállított hordalék milyensége és mennyisége is állandó változásnak van kitéve. Ha csökken a hordalékot lebegésben tartó erő, akkor a durvább hordalékszemek lebegése fokozatosan megszűnik, viszont ha növekszik a lebegtető erő, esetleg a mederfenékről további, nagyobb méretű szemcsék kerülnek lebegésbe, azonban mindig fokozatosan, a finomabb szemnagyságoktól kezdődően. A lebegtetett hordalék leginkább a kisesésű folyószakaszokra jellemző. A nagyesésű folyószakaszokon nem a lebegtető erő elégtelensége miatt, hanem a finom hordalékanyag hiányában, a görgetett hordalék mennyiségéhez viszonyítva, általában kisebb a lebegtetett hordalék mennyisége. Mind a görgetett, mind a lebegtetett hordalék mozgásánál a működő erőket, valamint a vízfolyás hidraulikai elemeinek a hordalék milyenségével és meny- nyiségével való összefüggéseit külön fogjuk részletezni. A kimosott hordalék általában finomszemű anyagokból tevődik össze, és túlnyomórészt mint lebegtetett hordalék mozog. Ha a hordalékellátás mértéke nem haladja meg a hordalékszállító-képességet, a lebegtetett hordalék szinte nyomtalanul, a meder minden változása nélkül vonul le. Ezzel szemben a fenékanyag- hordalék, illetőleg a görgetett hordalék megváltoztatja a meder formáját. A görgetett hordalék mozgása történhet sima mederben, de leggyakrabban homokhullámok, dűnék vagy antidűnék kialakulása kíséri mozgását. A különböző mederformákra részletesen az 1.1.2. fejezetben, a hordalék különböző határállapotainak tárgyalásánál térünk ki. A hordalékmozgás különleges fajtája a zátonyvándorlás, amely a mozgómedrű folyószakaszoknál gyakori jelenség. A zátonyok alakjának és méretének megváltozása nyilván a görgetett hordalékszállítás révén következik be. Ma már kiterjedt vizsgálatok állnak rendelkezésre, amelyek szerint a zátonyok vándorlási sebességét a EVowcfe-számmal, valamint a hordalék mozgékonyságának valamilyen paraméterével, például a vízfolyás sebességének és a vizsgált szemnagyság ülepedési sebességének hányadosával lehet meghatározni. A zátonyok vándorlása szorosan összefügg a folyószabályozással, ezért az erre vonatkozó vizsgálatokkal részleteiben nem foglalkozunk. Láttuk, hogy a hordalék — anyagát, szemnagyságát, alakját, fajsúlyát és szemösszetételét tekintve — igen nagy változatosságot mutat. A hordalék eredetéből, származási helyéből adódó különbségek nyilvánvalóak. Azonban a hordalék eredete egymagában sok körülményre még nem ad magyarázatot. Az a körülmény például, hogy egy gránitszem a Duna németországi szakaszán eléri vagy meghaladja a 70 mm-es átmérőt és a Duna Budapest fölötti szakaszán már csak legfeljebb 10—15 mm átmérőjű gránitszemeket találunk, nyilvánvalóan a folyó hordalékmozgásával függ össze. A folyó tulajdonságai befolyásolják, megváltoztatják, mondhatni összhangba hozzák saját magukkal a hordalékot. A folyóra jellemző hidraulikai tényezőkből következtetünk a hordalék milyenségére. Sebesfolyású, nagyesésű folyók vagy folyószakaszok hordaléka túlnyomó- részt durva, nagyszemű. Lassú folyásnál, kis esésnél a hordalék finomszemű. 30
