Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.2 A hordalék és a mederanyag jellemzői
A vízfolyások hidraulikai tulajdonságai jellemzők a folyók hordalékára. Természetesen érvényes ennek fordítottja is: a folyó hordaléka jellemző magára a folyóra. Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy az egyes vízfolyások tökéletes jellemzéséhez a hidraulikai tulajdonságok mellett a hordalékviszonyokat is ismernünk kell. Az összefüggések, amelyek a vízfolyás hidraulikai tényezői és a hordalékviszonyok között várhatóan fennállnak, adott esetben a hordalékmozgás kvantitatív jellemzésére is felhasználhatók. Tulajdonképpen az elméleti és a kísérleti kutatásokban mindig a hidraulikai tényezők, és a hordalék milyenségének és mennyiségének kapcsolatait kívánjuk meghatározni. Az elméleti vagy kísérleti úton meghatározott kapcsolatok nyújtanak segítséget a természetes vízfolyások hordalékszállítása bonyolult folyamatának részletes megismeréséhez. A teljesség kedvéért már itt megemlítjük, hogy az eddigi vizsgálatok és tanulmányok azt bizonyítják, hogy a természetes vízfolyások hordalékszállítását pusztán csak elméleti és laboratóriumi kísérleti összefüggések alapján nem lehet egyértelműen meghatározni. Ez a körülmény mutatja a természetben végzett hordalékmérések óriási jelentőségét. 1.1.2. A HORDALÉK ÉS A MEDERANYAG JELLEMZŐI 1.1.2.1. A hordalék nagysága, alakja, fajsúlya és szemösszetétele. A hordalékot és a mederanyagot, mint a kőzetek mállása, elbomlása és széttöredezése révén keletkezett szilárd szervetlen anyagot, sokféleképpen lehet jellemezni. Ezek közül a hordalék és a mederanyag jellemzésére azokat a leglényegesebb sajátságokat kell kiválasztanunk, amelyek a hordalék mozgásában játszanak szerepet. Az is nyilvánvaló, hogy lehetőleg olyan jellemzőket kell választanunk, amelyek mind a görgetett, mind a lebegtetett hordalék, sőt a medret burkoló anyag jellemzéséhez is felhasználhatók. A hordalékanyag jellemzéséhez szükséges, hogy megismerjük az egyes hordalékszemek egyedi sajátságait, mert hiszen a hordalékanyag ezekből a különböző sajátságú szemekből tevődik össze. Az egyes hordalékszemek jellemzése mellett gyakorlati szempontból még fontosabb az egész hordalékanyag együttes jellemzése. Míg az egyes szemek sajátságai általában csak a hordalékmozgás bizonyos elméleti kérdéseiben jutnak szerephez, a hordalékanyagot alkotó szemek összességének sajátságait magában a hordalékmozgásban, mint fizikai jelenségben kell figyelembe venni. A hordalékszemek sajátságai közül a legfontosabb a hordalékszem méreteinek, vagyis a hordalékszem nagyságának az ismerete. Egyszerű lenne a hordalékszemek nagyságának jellemzése, ha azok gömb vagy más szabályos alakú testek lennének. A természetes hordalék semmiképpen sem szabályos alakú, és legtöbb esetben a gömbalakkal való helyettesítése sem engedhető meg. Mindezek után nyilvánvaló, hogy a hordalékot egy mérettel — gömbnek tételezve fel — az átmérővel 31
