Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.1 A vízfolyások hordaléka
harmadik fajtáját, az ugráló-lüktetésszerű hordalék mozgást szokták megkülönböztetni. Ezenfelül azonban találunk még igen sokfajta megállapítást a hordalékmozgás módját illetően. A sokféle elnevezés mintegy 25 — 30 évvel ezelőtt már azt is szükségessé tette, hogy bizonyos szabványos elnevezéseket vezessenek be. így került sor a mederfenékkel érintkező hordalék, a kimosott görgetett hordalék, a mederanyaggal azonos görgetett hordalék, a lebegtetett hordalék, az ugráló hordalék, stb. elnevezések használatára. A szabványos elnevezések meghonosítása sajnos nem teljesen sikerült, ami — tekintve, hogy minden egyes újabb kutatásnál más és más szempontok merülnek fel, s így újabb fogalmak bevezetése válik szükségessé — várható is volt. Mindaddig, amíg a hordalékmozgást egyes vizsgálatoktól függetlenül, általánosságban kívánjuk tárgyalni, véleményünk szerint a legmegfelelőbb a kettős felosztás, vagyis az ugráló-lüktetésszerű hordalékmozgást a görgetett hordalékmozgáshoz sorolva a hordalékot célszerű a) görgetett hordalékra, és b) lebegtetett hordalékra felosztani. a) A görgetett hordalék a mederfenéken csúszva, gördülve mozog. Az érintkezés a mederfenékkel tehát állandó, kivéve egész rövid szakaszokat. Előfordul ugyanis, hogy a fenéken csúszó, gördülő hordalékszem egy-egy nagyobb hordalékszemen vagy más akadályon átugrik, és ilyenkor a mederfenékkel való érintkezés rövid távolságra megszakad. A görgetett hordalék mozgásánál egyik legfontosabb kérdés annak a határállapotnak meghatározása, amelynél a fenéken nyugvó hordalékszem éppen megindul. A másik lényeges kérdés — amely különben a lebegtetett hordalék mozgásánál is fennáll — a görgetve szállított hordalék mennyiségének meghatározása. A görgetve szállított hordalék mennyisége a természetes vízfolyásokban nagy változatosságot mutat. A változás nemcsak a vízfolyás keresztszelvénye szerint jelentős, hanem a vízfolyás vízjárásától is nagymértékben függ. Vannak folyók, illetve folyószakaszok, amelyeknél csak bizonyos vízállásoknál van görgetett hordalékmozgás. Ez főképpen a kisebb hegyvidéki folyókra jellemző. Ezeknél alacsony vízállásnál nem jut energia a hordalék mozgatására, a hordalékszemek fokozatosan — először a durvább, majd a finomabb szemek — lerakódnak, és csak egy újabb árhullámnál indul meg újra az általános hordalékmozgás. Nagyobb síkvidéki folyóknál, ha nem is egy keresztszelvényen belül, de a folyó hosszabb szakaszát tekintve, a hordalékmozgás folyamatos jelenség. A hordalék mennyiségében azonban a síkvidéki folyóknál is nagy különbségek lehetnek. Már itt megemlítjük, hogy a görgetett hordalék mennyiségének meghatározása a legnehezebben megoldható feladat. A kérdés annyira összetett és bonyolult, hogy bár rendkívül sok vizsgálatot és mérést végeztek ennek a kérdésnek a felderítése érdekében, megnyugtató megoldást ez ideig még nem sikerült találni. b) A lebegtetett hordalék mozgását a görgetettel szemben legjobban az jellemzi, hogy a hordalékanyag a vízben lebegve, a vízsebességgel közel azonos sebességgel mozog. Általában a lebegtetett hordalékmozgás kiegyensúlyozottabb, mint 29
