Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.1 A vízfolyások hordaléka
A kimosott hordalék ilyen értelmezés szerint kizárólag a vízgyűjtó'területről, vagy a partokból származik. A fenékanyag-hordalék azonban nyilván nemcsak a mederfenékből, hanem a vízgyűjtőterületről is származhat. Éppen ezért véleményünk szerint ha a hordalék származási helyét tekintjük, legcélszerűbb a vízgyűjtőterületről vagy a mederből származó hordalék szerinti felosztás. Nyilvánvaló, hogy mindenképpen törekednünk kell a hordalékképződés csökkentésére. A hordalékmennyiség csökkentése — eltekintve a talaj megvédésével és megjavításával járó előnyöktől — a vízimérnöki gyakorlat szempontjából is nagyon kívánatos. Hordalékban szegényebb vízfolyásokon végezni a vízgazdálkodással kapcsolatos munkálatokat, lényegesen kedvezőbb lenne. A hordalékot a vízfolyásokból természetesen teljesen nem tudjuk kizárni. Ha a hordalék már a folyóba jutott, ott már mint adottság szerepel, és így az egyensúlyi állapot kialakításánál a teljes hordalékmennyiséget kell figyelembe venni. Ha tehát a hordalékmennyiséget csökkenteni akarjuk, úgy azt a hordalék keletkezési helyén, a vízgyűjtőterületen kell megvalósítani. A hordalékképzőtíés csökkentésére számos módszer ismeretes. A legismertebb és a legközvetlenebb megoldás a vízgyűjtőterület erdősítése, illetőleg a rajta levő növénytakaró kímélése. Mezőgazdasági művelés esetén a helyes talajművelés, valamint a sáncolás, esetleg teraszképzés akadályozhatja meg, illetőleg csökkentheti a hordalékképződést. Mivel a hordaléklevonulásának fő útvonala a vízmosás, a vízmosások megkötése, valamint a vízgyűjtőterület kisebb patakjainak lépcsőzése szintén helyes módja a folyóba jutó hordalékmennyiség csökkentésének. Különleges esetekben — legtöbbször természeti adottságok kihasználásával — hordalékfogó medencék létesítése is lehetséges, amelyek ugyancsak hatásosan csökkentik a folyóba jutó hordalékmennyiséget. Az erre vonatkozó részletek azonban már tanulmányunk tárgykörén kívül esnek. 1.1.1.2. A hordalék mozgása. A vízgyűjtőterületről a folyóba jutott hordalékot, mint szállító közeg, a víz szállítja lefelé. A víz mozgása folytán a helyzeti energiából mozgásivá átalakult energiának egy része használódik fel a hordalék továbbítására. A mozgó hordalék energiát fogyasztva mindig csökkenti a víz sebességét, amivel pedig csökken a hordalékszállító-képesség. Ez a törvény határozza meg a hordalékszállító-képesség felső határát. A hordalék mozgásának módját nagy általánosságban egyszerű jellemezni. Már a kutatások kezdeti időszakában a hordalék mozgásában két esetet különböztettek meg. A mederfenéken mozgó hordalékot görgetett hordaléknak, a tízben lebegtetett állapotban mozgó hordalékot pedig lebegtetett hordaléknak tekintették. A hordalékmozgás módjára vonatkozó igen kiterjedt vizsgálatok azonban rövidesen azt mutatták, hogy a hordalékmozgásnak a görgetett és lebegtetett hordalékra való felosztása bizonyos határesetekben elégtelen. A hordalékmozgásra vonatkozó irodalomban a legkülöi bözőbb megállapításokat találjuk a hordalék mozgásának módjára vonatkozóan. A görgetett és a lebegtetett hordalékmozgás mellett leggyakrabban a hordalékmozgásnak egy 28
