Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.1 A vízfolyások hordaléka
feltöltődés következik be. Végül, ha a hordalékszállító-képesség és az utánpótlás d mértéke egyenlő — beleértve azt az esetet is, ha mind a kettő zérus — — F(B) zérus lesz, és a meder változatlan marad. Az (1.1.1 —3) egyenletet integrál alakjában a következő szimbolikus függvénykapcsolat fejezi ki: F(B) = F1[g(B),g(S),t] (1.1.1-4) ami azt jelenti, hogy a meder kialakulása a hordalékszállító-képesség és a hordalékutánpótlás mértékének, valamint az időnek a függvénye. A kimosás jelenségének megértését nagyban elősegítette a vízsugarak által okozott kimélyülések vizsgálata. Rouse, H. úttörő vizsgálatai óta számos ilyen kísérleti vizsgálatot ismerünk. Mivel ezek a kísérletek a kimosás jelenségének elméleti megismerését szolgálják és a vízfolyások hordalékszállításával közvetlen kapcsolatban nem állnak, ezeknek ismertetésétől eltekintünk. Helyi eróziónak tekinthető a folyószabályozási munkálatok — beleértve a duzzasztóművek létesítése — következtében a folyómeder kimélyülése is. Az említett vízimunkálatok mellett sok más természetes jelenség is növelheti vagy csökkentheti a hordalékszállító-képességhez viszonyítva a hordalékutánpótlás mértékét. Ha csökken a hordalékutánpótlás, a folyómeder kimélyül, ha viszont nagyobb a hordalékutánpótlás, mint a hordalékszállító-képesség, feltöltődések keletkeznek. A kimélyülések elsősorban a duzzasztóművek után, a feltöltődések pedig a duzzasztóművek fölötti szakaszon jelentkeznek. Ezekkel a kérdésekkel a következőkben majd részletesebben is foglalkozunk. Itt csak annyit említünk meg, hogy az (1.1.1. —3) egyenlet az ilyen természetű mederváltozásoknál is érvényes. Ebben az esetben a kimélyülések utáni szakaszon a kimosott hordalék, mint hordalékutánpótlás jelentkezik. Ily módon a mederfenék változásának mértéke arányos lesz a Gs hordalékhozam vízfolyás x szerinti változásának mértékével, vagyis l-F(B)=-?-Gs (1.1.1-5) dt dx Az (1.1.1 —5) egyenlet elméletileg a vízfolyások kimélyülését, illetőleg feltöltő- dését határozza meg. A határfeltételek összetettsége miatt azonban az egyenlet csak közelítések bevezetése esetén oldható meg. Származási hely szerint a hordalék kétféle: vagy a folyó vízgyűjtőterületéről, vagy pedig saját medréből és partjaiból származik. Az irodalomban, részben származás szerinti felosztásként bevezették a kimosott hordalék és a fenékanyag-hordalék elnevezést. A kimosott hordalék a mozgatott hordalékanyagnak az a része, amely a fenékanyagánál finomabb részecskékből tevődik össze. A fenékanyag-hordalék az előzővel szemben, a szállított hordaléknak az a része, amely a fenékanyaggal azonos szemnagyságokból tevődik össze. 27
