Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.5 A korszerű kutatások irányzata, módszerei és eszközei
A hordalékos vízfolyások kismintavizsgálati módszereit tökéletesíteni kell. Az eddigi igen szerteágazó és általában a hordalékmozgásnak csak egy-egy sajátságát figyelembe vevő módszereket egyeztetni kellene és végül is olyan vizsgálati módszert kifejleszteni, mely a feladat megszabta feltételeknek megfelelelően általános, de részfeladatok megoldására is alkalmas. A nukleáris technika, az automatizálás és az elektronika rohamos fejlődését új mérő, észlelő és adatfeldolgozó berendezések kidolgozására kell felhasználni. A korszerű mérő és észlelő berendezések fokozatosan tért hódítanak mind a természetben végzett méréseknél, mind pedig a laboratóriumi vizsgálatoknál. Általános bevezetésük lehetővé tenné a vízmozgás és a hordalékmozgás számos, eddig méréssel meg nem határozható sajátságainak észlelését. Szinte felbecsülhetetlen előnyt jelentene, ha a mérési pontosság nagymértékben növekedne. A mérési és észlelési adatok feldolgozásánál ma már kiterjedten használják az elektronikus számítógépeket. A rendszeres gépi adatfeldolgozás utat nyit olyan változatok összehasonlítására is, amelyre a sok időt és költséget jelentő számítási munkák miatt eddig nem is gondolhattak. 1.1.5.2. A kutatások módszerei és eszközei. A hordalékmozgás jelenségének jellemzésére, a mozgást leíró fizikai mennyiségek közötti elméleti kapcsolatok meghatározására szolgáló módszereket az 1.1.4. fejezetben részleteztük. Minden elméleti, szimbolikus összefüggés igazolása, numerikus formában való meghatározása kísérleti úton történik. A „kísérlet” megnevezés itt a legtágabban értelmezendő, vagyis minden a jelenséget leíró változókra vonatkozó mérés, észlelés, adatgyűjtés kísérletnek számít. A mérések, észlelések, az adatok összegyűjtése részben a természetben, magán a vízfolyáson történik, de ugyanez elvégezhető a laboratóriumban előállított mozgási jelenségeknél is. A hordalékmozgás vizsgálatánál egyiket sem nélkülözhetjük. A mérések fel- dolgozási módszerei akár a természetes vízfolyásokon, akár a laboratóriumi kismintákon végeztük a méréseket, nem nagyon térnek el egymástól. Érvényességük természetesen nem azonos. A természetben végzett mérések eredményei csak a kérdéses folyóra vagy folyószakaszra vonatkoznak. A laboratóriumban nyert eredmények, mivel a vízfolyások hidrológiai sajátságai nem érvényesülhetnek, általános érvényűnek mondhatók. A természetben végzett mérések eredményei a vizsgált vízfolyásnál közvetlenül felhasználhatók. A laboratóriumi vizsgálatok eredményeit külön kell értékelni, és a valóságra való felhasználás előtt át kell számítani. A hordalékkutatások módszereit és eszközeit elsősorban a görgetett és lebegtetett hordalékra való felosztás szerint ismertetjük. Külön tárgyaljuk a mederanyagra,valamint a feltöltődésekre vonatkozó kutatások módszereit és eszközeit. A mérőeszközök részletes leírása nem tartozik tanulmányunk tárgykörébe. Ezeket az irodalomban felsorolt szakdolgozatokban találja meg az olvasó. Hasonlóképpen a különböző mérési eljárásokat sem ismertetjük részleteiben. A mérőeszközök kialakulásával, működésével kapcsolatosan azonban esetenként a mérési módszerekre is kitérünk. 121
