Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.4 A hordalékmozgás elméletének fejlődése

Az eredményt tekintve közömbös tehát, hogy melyik független gyorsulás* csoporttal jellemezzük a jelenséget. Ha eltérés mutatkozik, az csak formai lehet.

Az is nyilvánvaló, hogy a gyorsulásokkal levezetett elméleti kapcsolatok ugyanazok lesznek, mint amelyeket a sebességek segítségével határoztunk meg. Sőt, mivel módszerünk, függetlenül attól, hogy sebességek vagy gyorsulások szerepelnek-e benne és minden lehetséges formai változatot magábafoglal, léteznie kell olyan hat független sebességből és olyan hat független gyorsulásból álló csoportnak, amelyek pontosan ugyanarra az eredményre vezetnek.

A potenciális dinamikai gyorsulások is természetesen kifejezhetők az általánosan használt dimenzió nélküli számokkal.

A potenciális dinamikai gyorsulások, mint már említettük, a tömegegységre ható valamilyen erőként is felfoghatók. Azok a gyorsulások, amelyekben g szerepel, a tömegegységre ható potenciális nehézségi erőként, amelyekben pedig v szerepel, potenciális viszkózus erőként kezelhető. Ha a hidraulikai jelenség leírásánál a felületi feszültség vagy a rugalmassági modulus is szerephez jut, nyilván olyan gyorsulások is lesznek, amelyek potenciális felületi, illetőleg potenciális rugalmassági erőnek tekinthetők. A hordalékmozgás jelenségénél ez utóbbi két erő hatása azonban általában — mint már említettük — elhanyagolható.

Végül megemlítjük, hogy a célszerűséget tekintve a sebességek és a gyorsulások mellett bizonyos esetekben a potenciális dinamikai hosszúságok bevezetése is indokolt lehet.

Itt is a potenciális sebességek általánosításánál alkalmazott hordalékmozgási példát választva, az öt dimenziós alapmennyiségből a

v v v v2/3

A * * 175- jtb’ 12- (U'4'27)

potenciális hosszúságokat képezhetjük, amelyből azonban csupán négy független. S és p' dimenzió nélküli számokat is bevonva, összesen hat független potenciális hosszúság számítható.

Az előzőkben bevezetett megszorításokkal ebben az esetben is huszonegy potenciális dinamikai hosszúságot írhatunk fel:

V

V

V

V2/3

D, B,

d, r------ 5

J

gD

y/gB’

v^’

JÜ

(1.1.4-28)

DS, BS,

V

V

V

V2/3

dS, -=, y/gDS

JgBS’

Jgds

IfgS

(1.1.4-29)

Dp', Bp',

V

V

V

v2/3

dp , --------,

J

gDp'

JgBp' ’

Jgdp' ’

Ijgp'

(1.1.4-30)

A független hatos hosszúságcsoportok kiválasztásánál is a sebességek tárgyalása során ismertetett szabályokat kell betartani.

118