Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.4 A hordalékmozgás elméletének fejlődése
sokféle formában kell dimenzió nélküli paramétereket előállítani. Ez általában hosz- szadalmas és fáradságos munka, és így hátránya a dimenzióanalízisnek. A hordalékkutatásoknál a dimenzióanalízist oly módon is alkalmazzák, hogy a jelenséget leíró fizikai mennyiségek közül egyet, vagy többet a velük kapcsolatban álló ún. leszármaztatott mennyiséggel helyettesítenek. így például Yalin a g-1 és S-t a Ay=g(pí-p) (1.1.4-2) és a U* = JJdS (1.1.4—3) leszármaztatott mennyiségekkel helyettesíti. Eszerint az (1.1.4— 1) alatti hét fizikai mennyiség helyébe a v, p, d, pv D, Ay, U* (1.1.4-4) mennyiségek lépnek, és következésképpen a kapcsolat ismét új formában jelentkezik. Ez az új forma, az eddigiekhez hasonlóan ugyancsak egyértelműen határozza meg a kapcsolatot, mert hiszen az (1.1.4 — 2) és (1.1.4 — 3) révén az előzőkből leszármaztatható. A leszármaztatott fizikai mennyiségek bevezetése általában a vizsgált jelenségre vonatkozó előzetes kutatások alapján történik. A hordalékmozgás jelenségére végzett vizsgálatok megmutatták, hogy az U% = frjp csúsztató sebesség fontos tényező és a Ay is megfelelően jellemzi a hordalék és a folyadék sűrűségi viszonyait. Ezek szerint előnyösnek mondható az (1.1.4—1) alatti fizikai mennyiségeknek az (1.1.4 —2 és —3) alatti mennyiségekkel való helyettesítése. A jelenséget leíró fizikai mennyiségeknek leszármaztatott mennyiségekkel való helyettesítése azonban több szempontból hátrányos is lehet. Először is megbontja a fizikai mennyiségek jelölésének logikus rendszerét, másrészt pedig arra vezethet, hogy a leszármaztatott mennyiségek szerepelnek az egyes dimenzió nélküli csoportokban. Ez a körülmény pedig már eleve bizonyos megkötöttséget jelent a legmegfelelőbb kapcsolati forma kiválasztásánál. A kapcsolatokat gyakran az ún. hidraulikai hasonlóság alapján igyekeznek meghatározni. A hasonlóság elve önmagában semmiféle kapcsolatot nem állapít meg. Bár igaz, hogy ha egy összefüggés a különböző méretű és sajátságú fizikai jelenségeknél (esetünkben különböző hordalékot szállító vízmozgásoknál) egyaránt érvényes, akkor egyidejűleg hasonlósági kritériumnak is tekinthető. Mégis itt nem is annyira a hasonlóság biztosításáról van szó, mint inkább olyan összefüggések és kapcsolatok meghatározásáról, amelyeknek segítségével a keresett mennyiséget kiszámíthatjuk. Adott esetben természetesen a hasonlósági kritériumok felhasználásával végzett kísérletek is célra vezetnek. A kapcsolatok meghatározásánál a legújabb időkben Barr, D. I. H. a potenciális dinamikai sebességek fogalmát vezette be. Az elgondolás igen szerencsésnek mondható. Barr a jelenséget leíró fizikai mennyiségekből a jelenség fizikai folyamatát figyelembe véve, sebességdimenziójú mennyiségeket, az ún. potenciális dinamikai sebességeket vezette be, amelyek egymástól függetlenek lévén, a jelenség tetszés 106
