Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 2. Az ipari tevékenységből és az urbanizációból keletkező vízszennyezés; a szennyvíztisztítás kérdései

val állítanak elő, 1958 óta helyeznek el atomipari hulladékot és szennyvizeket az USA-ban. Ennél az elhelyezési módnál kutakat fúrnak, a csöveket egész mélységében beágyazzák, a körülötte levő talajt pedig cementálják. Ezután perforálják a lesüllyesztett csőoszlopot és kimossák a talajt az egyik rétegből.

Az így kapott aknába cementtel együtt nyomják be a szennyvizet és a cement kitölti a keletkező repedéseket. Megszilárdulás után a hulladékban levő mérgező anyagok beágyazódnak a cementbe, így onnan nem vándorolhatnak el. Ez a módszer fő előnye.

A talajvíz feletti kétfázisú zónában jelenleg csak radioaktív szennyvizeket helyeznek el. Ezt az eljárást az elmúlt évtizedekben több amerikai atomerőműben alkalmazták.

A módszer alapja, hogy a radioaktív izotópokat adszor- beálják a talajvízszint feletti arra alkalmas kőzetekben. A szennyvíz jellegétől függően mélyre süllyesztett faládákat, kavernákat és elnyelő árkokat használnak sugárvédelmi szempontból. A berendezések használhatósági ideje a környező kőzetek elnyelőképességétől függ.

Az ipari szennyvizek mély vízvezető rétegekben való elhelyezéséhez a szennyvizeket külön erre a célra fúrt kutakon keresztül nyomják be a kérdéses talajrétegekbe. Ennél a módszernél lehetőség nyílik a felszín alatti vizek elszeny- nyeződésére. Ezért figyelembe kell venni azokat a követelményeket, amelyek a vízfolyások szennyeződéstől való védelmére vonatkoznak. Az elhelyezésre használt terepszakasz megválasztásakor elsősorban a vidék távlati gazdasági fejlesztési tervét kell figyelembe venni, és biztosítani kell, hogy a mérgező anyagokat felfogó talajréteg eléggé messze legyen a gazdaságilag használt területektől.

6*

83