Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 2. Az ipari tevékenységből és az urbanizációból keletkező vízszennyezés; a szennyvíztisztítás kérdései

Mivel az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fordítanak a vízkészleteknek a szennyeződésektől való megóvására, különösen időszerűvé váltak azok a kérdések, amelyek az ipari szennyvizeknek a föld felszíne alá történő elhelyezésével kapcsolatosak.

A legtöbb iparágban találhatunk olyan szennyvízfajtákat, amelyeknek tisztítása nagyon sokba kerül, vagy gazdaságos módszerek hiánya miatt meg sem oldható. Ilyen esetekben alkalmazható a föld alatti elhelyezés, amennyiben azt a hidrogeológiai stb. viszonyok lehetővé teszik.

Az elmúlt évtized során négyféle módszert alkalmaztak az ipari szennyvizek felszín alatti elhelyezésére. Ezek a következők:

a) Elhelyezés sóbányában (kimerült aknák, vagy külön elkészített üregek).

b) Elhelyezés mesterséges üregekben, melyeket rossz áteresztőképességű rétegek között állítanak elő a kőzet hidraulikus kimosásával.

c) Elhelyezés a talajvíz feletti zónában speciális kutakon, árkokon és medencéken keresztül.

d) Mélyenfekvő rétegekbe történő besajtolás nyelő- kutak segítségével.

Az elhelyezési módszer függ az ipari szennyvíz térfogatától, kémiai összetételétől és mérgező hatásától.

Néhány országban (USA, NSZK) pl. az atomerőművekben keletkező szennyvizek elhelyezésére a sórétegekben való tárolást tartják a legcélszerűbb módszernek. Radioaktív hulladékok elhelyezését 1970-ben kezdték meg sórétegekben.

Olyan mesterséges üregekben, amelyeket a rossz vízáteresztőképességű rétegek közötti talaj hidraulikus kimosásá2.11. Különleges szennyvízelhelyezési módok

82