Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 2. Az ipari tevékenységből és az urbanizációból keletkező vízszennyezés; a szennyvíztisztítás kérdései

olajszennyezés megsemmisítése még nincsen megoldva. A visszatartott olajszennyezés elhelyezése is még kutatási feladat.

2.10. A szennyvíziszap kezelése és elhelyezése

A szennyvíztisztítási módszerek akkor hatékonyak, ha a szennyvíziszap megfelelő elhelyezéséről is gondoskodunk. A szennyvíztisztítás és az iszapelhelyezés környezetvédelmi, illetve közegészségügyi problémái ugyanis szorosan összetartoznak. A szennyvíziszapok fertőzők, mivel bennük féregpeték, patogén baktériumok, vírusok stb. találhatók. így könnyen belátható, hogy amíg a szennyvíztisztítás elsősorban vízminőség-gazdálkodási problémákat vet fel, addig az iszap elsősorban egészségügyi gondokat okoz.

Az iszapkezelés és elhelyezés fontosabb eljárásai:

a) iszapsűrítés,

b) anaerob iszapstabilizáció,

c) iszapkondicionálás,

d) víztelenítés,

e) végső elhelyezés, illetve értékesítés.

A sűrítés célja az, hogy a szennyvíziszap víztelenítésével térfogatát csökkentsük. így az iszap további kezelésének költségei csökkenthetők.

Az anaerob iszapstabilizáció célja az iszap szervesanyagának lebontása, az iszap térfogatának csökkentése, a kórokozók (patogén) baktériumok jelentős részének elpusztítása, esetleges hasznosítása (pl. mezőgazdasági vagy energiatermelési célra).

A kondicionálási módszerek célja az iszapvíztelenítés folyamatának kedvezőbbé tétele. A kémiai kondicionálás80