Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 2. Az ipari tevékenységből és az urbanizációból keletkező vízszennyezés; a szennyvíztisztítás kérdései

tás során ezek egy része elpusztul, jelentős részük az iszapba kerül, de a szennyvíz a legjobb biológiai tisztítás után is tartalmaz kórokozókat. A fertőtlenítés célja ezeknek az elpusztítása.

A gyakorlatban a klórozás terjedt el, amely a kórokozó baktériumokkal szemben elég hatásos. A hatásosság feltétele a szennyvíz előtisztítása, a kellő mennyiségű klór adagolása és elkeverése, továbbá a szükséges behatási idő biztosítása.

2.7. Ipari és városi szennyvizek együttes tisztítási eljárásai

A települések ipari üzemeinek szennyvizeit a közcsatornába vezetve ún. keverék szennyvíz keletkezik. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy különböző eredetű szennyvizek együttes elvezetése, majd egy központi telepen történő együttes kezelése bizonyos esetekben előnyösebb lehet. A lökésszerűen keletkező ipari szennyvizek mennyiségileg és minőségileg kiegyenlítődnek, közömbösödnek. A mérgező komponensek a higulás folytán káros hatásukat elvesztik. A házi szeméttel keveredő ipari szennyvíz biológiailag bonthatóvá válik. A házi szennyvíz jól pelyhesedő kolloid- anyag-tartalma az ipari szennyezők flokkulációját elősegíti. A hígító hatás a kémiai kezelést is elősegíti.

Ugyanakkor meg kell említeni az együttes kezelés hátrányait is. Kisebb községekben pl. még jelentéktelenebb ipari üzem is jelentős mértékben megváltoztatja a kevert szennyvíz sajátosságait és kezelhetőségét.

A csatornák anyagára károsak a savak, a nagy szulfid- és kénhidrogén-tartalmú vizek, de ártalmasak a túl meleg szennyvizek is, például a bitumen tömítésre. Éles, szilárd hordalékok a csatorna falát felsérthetik, és a könnyen ülepedő anyagok a kisesésű szakaszokra lerakódnak. A bomlás74