Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 1. A vízellátás kérdései

beállítási eljárásokat egyelőre nem alkalmaznak. Egyes vízművekben a talajvíz nagymértékű változása előbb-utóbb magával hozza a sótartalom beállításának szükségességét, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdasági műtrágyázás a talajvíz nitrátion tartalmát erősen növeli.

Különleges feladat a tengervíz sótalanítása, amely bár ma még rendkívül költséges, de több helyen a vízellátás egyedüli távlati forrása lehet.

1.2. A felszín alatti vizekből történő vízellátás

Hazánkban az ivóvízellátás elsősorban felszín alatti mélységi vízkészletre támaszkodik. 1970-ben a közüzemi vízművek által termelt víz 85%-a felszín alatti vízből származott.

Az elkövetkező években ugyan várható, hogy a felszíni vízből történő ellátás mennyiségében és arányaiban tovább nő, de a térszín alatti vizek szerepe továbbra is uralkodó marad.

A vízbeszerzésnek két jól elkülöníthető módja ismeretes. A vízfolyások és tavak partjainak közelében telepített kutakból tulajdonképpen jól átszűrt felszíni vizet emelnek ki. Ez az ún. parti szűrésű vízbeszerzés mintegy határesetet képez a felszíni és felszín alatti vízbeszerzés között. A másik víznyerési módszer alkalmazásával magát a vízadó réteget, az „aquifert” csapolják meg kutakkal. Általában ezt nevezik felszín alatti vízbeszerzésnek.

Hidrogeológiai adottságaink következtében több helyen a parti szűrésű víznyerés képezi vízellátásunk alapját. A parti szűrést közvetlenül befolyásolja a felszíni víz minősége, s így a környezetvédelemmel, a vízvédelemmel való kapcsolata jelentős.

42