Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 1. A vízellátás kérdései

A felszíni vizet határoló talaj a beszivárgási felület. Ezen mechanikai, fizikai-kémiai és biológiai folyamatok játszódnak le. A mechanikai jelenség a szűrés. A szűrőhatás fokozatosan fejlődik ki. A víz beszivárgása számára rendelkezésre álló eredeti hézagrendszerben fennakadnak a szennyező anyagok, így az fokozatosan finomodik, és kialakul az ún. másodlagos szűrőréteg. Az ülepedés és a kolmatáció (a talaj hézagainak a vízben lebegő és oldott anyagokkal való eltömődése) következtében egyre nagyobb fokú a szűrő hatás. Végül azonban a teljes elzáródás is bekövetkezhet.

Ha a szűrés csupán mechanikai folyamat lenne, a kiszűrendő parányi anyagok a vízből aligha lennének eltávolít- hatók. A szűrőfelület elektrokinetikus potenciállal (az egymáshoz képest elmozduló fázisok között fellépő potenciál- különbség, ebben az esetben feszültségkülönbség) rendelkezik. A tiszta homokszemcse a vízre vonatkoztatva negatív potenciálú. A szennyezők közül a sók (fémtartalmúk miatt) pozitív töltésűek. A szerves anyagok, baktériumok negatív töltés hordozói. Az adszorpciós hatások a tisztítás fő folyamatrészét képezik, és a szilárd szűrőszemcse és a folyadék érintkezési felületén az ellenkező töltésű anyagi részecskék vonzásából származnak. A szűrés közben a homokszemcsék tiszta felülete szennyeződik. Az ellenkező előjelű ionok (elektromos töltéssel rendelkező atomok vagy molekulák) adszorpciója révén az eredeti potenciál értéke csökken, sőt ellenkező előjelűvé is válhat, miáltal a most már pozitív töltésű felület negatív töltésű szennyezőanyag-részecskéket vonz magához.

A biológiai folyamatok során különböző mikroorganizmusok vesznek részt a tisztításban. Jelenlétüket erősen befolyásolják a fizikai tényezők (pl. hőmérséklet), tápanyagfeltételek (szerves és szervetlen), az oldott oxigén mennyisége, valamint a toxikus anyagok.

43