Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)
II. rész - 8. A vizek szennyezésének összefüggései más környezeti ártalmakkal
zük. A csoportosítás azon alapul, hogy az ökoszisztémák egész sora többé-kevésbé közvetlenül egymásba kapcsolódik és egymás létezését feltételezi. A nagy életközösségek együttesen képezik a legmagasabb fokú ökoszisztémát, a bioszférát. A nagyon bonyolult és sokoldalú kölcsönhatásokra épülő ökorendszereknek az összessége a Föld egészére kiterjedő ún. geo-biológiai egységet alkot, amelyben bolygónk anyaga állandó változásokon megy át. A változások az egész Földre és atmoszférájára is kiterjedő hatalmas körforgásban folynak le. Ebben a körforgásban, melynek mozgató ereje a Nap energiája, ásványi anyagokat „teremtő” (minerogen) és életet „keltő” (biogen) folyamatok kapcsolódnak egymással. Nem választható tehát el az élő- és holtanyag, nincs külön szervetlen és szerves világ. A téma megközelítése világosan megmutatja, hogy a környezetvédelmi problémákat elsősorban az ökológiailag helytelen emberi beavatkozások okozzák, és mértéke annál nagyobb, minél erőteljesebb a hibás beavatkozás. A víz olyan meghatározó jelentőségű, dinamikus tényező a természetben, amelynek anyagi sajátosságai, körforgásának jellemzői kiemelkedő jelentőségűek az általános körforgás egyéb anyagai között. 8.4. Szemételhelyezés, megsemmisítés A szilárd halmazállapotú hulladékanyagok, a szemét összetétele nagyon különböző. A folyékony hulladékhoz, a szennyvízhez hasonlóan a szemét is sokféleképpen szennyezi vizeinket. Egészségügyi szempontból a szemetet az ember közvetlen környezetéből minél gyorsabban el kell szállítani. A gyűjtés és szállítás után a szemét kezelése következik. 140
