Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 8. A vizek szennyezésének összefüggései más környezeti ártalmakkal

Rossz szóval ezt a szemét megsemmisítésének is nevezik. Ennek célja, hogy a szemét az emberre, az állat- és növényvilágra se közvetlen, se közvetett veszélyt, kárt ne okozhasson.

Az összegyűjtött szemetet hatóságilag szállítják a szemétlerakodó helyekre. Az ember életmódjának megváltozásával és a technikai fejlődéssel együtt a szemét mennyisége rohamosan nő. Wienben az összegyűjtött szemét 1951-től 1970-ig 0,5 millió m3-ről ötszörösére növekedett. Ugyanakkor főképpen a műanyagból és csomagoló anyagból származó hulladék következtében térfogatsúlya 400 kg/m3-ről 180 kg/m3-re csökkent. Az arányok nagyjából ezek a magyar nagyvárosokban is.

Szilárd halmazállapotú hulladék a háztartási és utcai szemét, a kerti hulladék, valamint a gyárak és ipartelepek hulladékának túlnyomó része, sőt az építési törmelék is.

A legutolsó időkig a szemetet általában a szemétlerakodó területeken vagy gödrökben halmozták fel. Ma azonban már sok helyen rendezett depóniákban történik a tárolás. Komposztálással és szemétégetéssel is találkozunk.

A rendezett depóniákba vagy nyers állapotban, vagy előkezelve, pl. aprítva kerül a szemét.

Komposztáláskor a nem rothadó maradékanyagot vagy rendezett depóniákba helyezik el, vagy elégetik.

Az égetés vagy a szabad hőenergia felhasználásával, vagy enélkül történhet. A maradékanyagok esetenkint hasznosíthatók, vagy depóniákba kerülnek.

Mindhárom eljárásnál a főcél a szerves anyagoktól való mentesítés, illetőleg ezek stabilizálása. A depóniákban anaerob, a komposztálásnál aerob folyamatok a jellemzők. Égetéskor maradékként ásványi anyagok keletkeznek. A három eljárás közül a helyi körülményeknek és lehetősé141