Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 8. A vizek szennyezésének összefüggései más környezeti ártalmakkal

sók például trágyázó hatást fejtenek ki. A szén-monoxid és a por, mint a levegő két legfontosabb szennyezőanyaga, a vízzel a talajra kerülve nem okoz különösebb gondot. A leg­veszélyesebb légszennyezőkről, a kén-dioxidról már nem mondható el ugyanez. A legtöbb kutatás is a kén-dioxidra, ill. a levegő savassá­gára vonatkozik. Mint ismeretes, amennyiben a csapadékvíz szulfátion tartalmát kationok nem semlegesítik, a csapadék tulajdon­képpen hígított kénsavként kerül a növényekre, a természe­tes vizekbe, ill. a talajba, és a sav töménységétől függő mér­tékben károsítja az élőlényeket. A kérdés hazai vonatkozását a kecskeméti —Komlósi telep mérései alapján vizsgálták, és megállapították, hogy a csapadék pH-ja 1973 második felében 4,7 és 6,0 érték között mozgott. A pH = 5,6 neutrális ponthoz viszonyítva ezek az értékek nem mutatnak káros mértékű savasságot. Egyedi pontforrások környezetére és individuális csapadékokra vonatkozóan viszont nem rendelkezünk mérési adattal, pedig ilyen jellegű mérések végzése feltétlen indokolt lenne. A csapadék savassága főleg a skandináv államokban jelent problémát, ahol a talaj kis mésztartalma miatt és a felhasznált energiahordozók következtében nem kerül ele­gendő mennyiségű semlegesítő hatású kation a csapadék­vízbe, és a pH = 4 alatti értékek sem ritkák. Ez pedig, te­kintve, hogy a talajok már eleve savanyúak, azok további savanyodását okozzák. A csapadékvizek savasságára és a talaj elsavanyodására vonatkozóan még külföldön sem végeztek kísérleteket, így e probléma magyarországi vonat­kozásai is csak feltételezésen alapulhatnak. Hazánkban a talajok mésztartalma elegendő kalcium­iont biztosít a csapadék szulfáttartalmának közömbösíté­sére. A csapadék nagyobb mértékű savassága csak Kőszeg 135

Next

/
Thumbnails
Contents