Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 8. A vizek szennyezésének összefüggései más környezeti ártalmakkal

és Sopron környékén jelenthet nehézséget, ahol a talaj pH-ja 4,0 —4,5. A Duna —Tisza közén ugyanakkor kimondottan hasznos lehet a nagy Ca és Na tartalom ellensúlyozására.

Az ipari üzemek környezetüket különféle gázokkal szeny- nyezhetik, és súlyos károkat okozhatnak. Ezzel kapcsolatosan nagyon nagy a lemaradás, mivel tapasztalati megfigyeléseken kívül (mint például a Fűzfő-környéki növénypusztulás) vizsgálatokat nem végeztünk.

8.2. A talajszennyezés és az erózió elleni védelem kutatása

A víz és a talaj közötti kapcsolat a szennyezést tekintve többrétű. A víz csapadék formájában a levegő szennyeződését magával ragadva szennyezi a talajt. A víz szennyeződését csak részben adja le, részben természetes körforgásban tovább viszi. Ugyanakkor a talaj is szennyezheti a beszivárgó vagy lefolyó vizet. Ehhez járul még a lefolyó víz termőtalaj erodáló tevékenysége.

A talaj számos tulajdonsága, pl. pórustérfogat, áteresztő- képesség, kapillaritás, vízkapacitás befolyásolják a lehullott csapadék „sorsát”.

A talajt szennyező ásványi anyagok az ipar, a közlekedés szennyező hatásai révén kerülnek a levegőbe és onnan a talajba. Ilyen eredetű szennyeződések pl. a timföldgyárak körzetében a fluor- és a berilliumszennyeződés. 1 kg alumínium előállításakor 33 g fluor keletkezik, és ebből 13,2 g a környezetbe kerül. A gépjármű-közlekedésből eredő, a kipufogó gázokban megjelenő ólom is talajra kerül (ülepedés, csapadék). Ilyen szennyeződésekkel lehet számolni forgalmas útvonalak és csomópontok körzetében, ólom-, ill. arzénszennyezéssel az alumíniumkohók és kénsavgyárak környékén.

136