Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)
II. rész - 8. A vizek szennyezésének összefüggései más környezeti ártalmakkal
A vizek szennyeződésének más környezeti ártalmakkal való összefüggéseiben lényeges helyet foglal el a szennyezett levegőnek a vizekre gyakorolt hatása. A víz természetes körforgása során a ködfázisban és az esőfázisban szeny- nyeződik a levegő által. De a levegő szennyezettségének további hatása is ismeretes. Mint tudjuk, a csapadék úgy képződik, hogy a levegő lehűl és lassan vízpárákkal telitődik. A vízgőz apró, mikroszkopikus elemekre kondenzálódik. A kondenzációs magvak lehetnek: füst-, korom-, ultraporrészecskék, különböző ionok, gázmolekulák stb. A kondenzálódás alapfeltétele a kondenzációs magvak mellett a telítettségi állapot elérése. A kicsapódó vízgőz a köd. A ködszemcsék felhőkké tömörülnek, amelynek szemcséi még legfeljebb 100 millimikron átmérőjűek és még lebegnek. Ha a ködszemcsék ennél nagyobb átmérőjűvé tömörülnek, a levegő felhajtó ereje már nem tudja azokat lebegő állapotban tartani, s ezért csapadék formájában lehullanak. A levegő tisztasága szempontjából pozitívnak ítélhető meg az a jelenség, hogy a csapadék átmossa a levegőt, és a szennyanyagokat részben feloldva magával ragadja. Ezért válik eső után porszegénnyé, baktériumszegénnyé, tisztává a levegő. A felhőzet jelentősége az, hogy a magas felhők (10 000 m-en felül), a jégfelhők (2 — 3000 m között), az eső- és hófelhők eltakarják az égboltot, és ezáltal erősen csökken a biológiailag aktív sugárzás. A felhős, borult, ködös klíma egészségügyi hatása közismert, de mezőgazdasági vonatkozásai is jelentősek. A csapadék szennyezésének pozitív és negatív hatásai lehetnek. Az esővízzel a talajra kerülő ammonium- és nitrát8.1. A levegő és a csapadék szennyeződésének hatása 134
