Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 5. Az élővizek szabályozásának környezeti kérdései

A belvízrendezés a fölös felszíni vizek levezetését jelenti ugyan, de mivel a talajvizek Iecsapolása egyidejűleg jelentkező feladat, mind gyakrabban együttesen kezelik, és általában lecsapolásról (drainage) vagy mezőgazdasági vízrendezésről beszélnek. Mi ebben a fejezetben a felszínen összegyülekező fölös vizek elvezetésével, illetőleg ennek környezetvédelmi vonatkozásaival foglalkozunk. A szétválasztás azonban nem lehet tökéletes, hiszen nyilvánvalóan nincs területi kiterjedéstől függő, vagy időszaktól függő vízrendezés, nincs öntözött terület különleges felszíni vagy felszín alatti vízrendezése, mert valamennyi feladat megoldásának közös az alapja. A belvizek rendezése napjainkban már ennek megfelelően történik. Környezetvédelmi szempontokat ez- ideig nem igen vettek figyelembe.

A belvizek rendezésére kiterjedt vizsgálatokat végeztek. Kiemelkednek ezek közül az európai, éspedig a hazai, az olasz és a holland kutatások. Évek során számos módszert vezettek be a csapadékintenzitás, a lefolyási tényező, a fajlagos vízszállítás és az elvezetési idő meghatározására. A csapadék, a beszivárgás, a párolgás, valamint a felszínen maradó víz összegyülekezése és lefolyása rendkívül bonyolultan függnek össze. A felszíni lefolyást eredményező csapadékok időtartama nyilván a talajok víznyelőképességétől, valamint egyéb fizikai, kémiai és biológiai sajátságaitól is függ. A legújabb kutatások ezeknek a bonyolult összefüggéseknek a megbízhatóbb meghatározására irányulnak, egyrészt a hidrológusok és növénytermesztők, másrészt a környezetvédelmi szakemberek szoros együttműködésével.

A belvízlevezetés környezetvédelmi feladatai elsősorban minőségiek. A talajba szivárgó vizek mellett a felszínről levezetett vizek, még a kezdetleges mezőgazdasági termelés esetén is, különböző oldott sókkal szennyezettek, és rontják a befo119