Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)
II. rész - 6. Mérő, regisztráló, nyilvántartó módszerek és hálózatok kiépítésének kérdései
gadók — folyók és tavak — vizének minőségét. Az intenzív mezőgazdaság a mesterséges tápanyagok, a növényvédő és gyomirtó szerek alkalmazásával veszedelmesen növeli a befogadók szennyezettségét. Ennek megakadályozása már tipikusan környezetvédelmi feladat. Legfontosabb az agro- kemizációkorlátozása, elsősorban atoxikus anyagok eltiltása. A vízminőségi vonatkozások mellett a mennyiségiek is lényegesek. A fölös vizek időben való levezetése az eredményes mezőgazdálkodás feltétele, de emellett a mikro- és mezoklíma helyes kialakulásának is alapja. Ezért jól kiépített belvízlevezető csatornarendszert kell létesíteni. A belvízrendezést összhatásának megfelelően kell megtervezni. Figyelembe veendő, hogy a belvízrendezés növeli a felszíni lefolyást, és csökkenti a szabad vízfelszínből közvetlenül elpárolgó víz mennyiségét. így a belvízrendezés az élővizek általános szabályozási eljárásainak részeként kezelendő, mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban. 6. MÉRŐ, REGISZTRÁLÓ, NYILVÁNTARTÓ MÓDSZEREK ÉS HÁLÓZATOK KIÉPÍTÉSÉNEK KÉRDÉSEI A felszíni és felszín alatti, valamint a belvizek és karsztvizek minőségi és mennyiségi védelmét csakis megbízható mérési adatok és ezek elemzése alapján lehet megszervezni, így lényegében a legtágabb értelemben vett hidrológia valamennyi mérése és észlelése számításba veendő. A hidrológiai észlelőhálózat kiépítését, a mérések részleteit, azok feldolgozását és rendszerezését jól összeállított útmutatók rögzítik. Ebben a pontban a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, a rutinszerű hidrológiai észlelések kiegészítéseképpen, a vízminőséghez kapcsolódó különleges mintavételezés és mérés metodikáját foglaljuk össze. 120