Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 5. Az élővizek szabályozásának környezeti kérdései

sát illetően. Legtöbb azonban csak hidraulikai vonatkozású. Mindezeket a folyószabályozás minden részletével együttesen környezetvédelmi szempontok alapján kell végrehajtani.

5.3. Állóvizek szabályozásával kapcsolatos kutatások

Az állóvizek, a tavak és mesterséges víztározók szabályo- zárására vonatkozóan, a folyóvizekhez viszonyítva lényegesen kevesebb kutatást végeztek. Kivételt talán csak a folyami duzzasztóművek feletti tározóterek képeznek, amelyekkel kapcsolatos feladatokat magával a folyószabályozással egyidejűleg kellett megoldani. A környezetvédelmi szempontokat alig vették figyelembe. Ilyenekkel csak az üdülési célokat szolgáló állóvizek szabályozásánál találkozhatunk.

Az állóvizek szabályozásában a hidrológiai szempontok voltak az elsődlegesek. A víztérfogat, a tározóképesség fenntartása a vízhasználatok érdekében, a vízszíntartás pedig főleg a vízkárok elhárítása miatt történt. Az állóvizek partvonulatait a partszakadások és a hullámverés ellen védték. Jelenleg a fenti műszaki-gazdaságossági szempontok mellett az állóvizekkel, mint az ember természetes környezetének egyik igen fontos elemével foglalkoznak.

Kiterjedt kutatásokat végeztek az állóvizek vízháztartására vonatkozóan. Földünk csaknem valamennyi jelentősebb állóvizére már megbízható vízmérlegek állnak rendelkezésre. Kivételt csak a még egyébként is feltáratlan területek állóvizei képeznek. A vízmérleg alapján a vízutánpótlás, a párolgás, a vízleeresztések és a vízkivételek ismertek, s így a vízszintek könnyen szabályozhatók. Az állóvizek feltöltődésének folyamata lényegében tisztázott. A fel- iszapolódások mértékének előrejelzése is megoldott, bár ezt az aránylag rövididejű észlelési anyag sokszor bizony114