Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)
II. rész - 5. Az élővizek szabályozásának környezeti kérdései
Külföldön és hazánkban is egyaránt a szabályozás módját gyakran csupán hidraulikai elgondolások szerint határozták meg. Vannak azonban már példák a környezetvédelem és környezetalakítás szempontjai szerint tervezett, sőt végrehajtott mederszabályozásokra is. (Willamette folyó, Oregon, USA; a Tisza II. vízlépcsőjéhez tartozó folyószakasz.) Folyómedrekben a kanyarulatok kialakulása, a hullámtér, illetve az árterület feltöltődése, a torkolati szakasz fel- töltődése, az alsóbb szakaszok elmocsarasodása, a duzzasztóművek összetetten befolyásolják a környezetet. Partmenti belsőségek, települések védelmére, a partok esztétikai kialakítására sok vizsgálatot végeztek, és a tapasztalatokat sikeresen alkalmazták. A környezetvédelemmel és alakítással azonban csak szórványosan foglalkoztak. A partokat a környezettel összhangban kell kiképezni. Növényzettel a partok biológiai védelmét is biztosítani kell. A vízhozamváltozások hatását hidraulikailag aránylag jól figyelembe lehet venni. Környezetvédelmi szempontból talán a vízi növény- és állatvilág életkörülményei és az egészségügyi kérdések a legfontosabbak. A folyók egyensúlyát, mederalakulását újabban az ún. „uralkodó vízhozam” (megfelel részben talán a régi mederképző vízálláshoz tartozó vízhozamnak) megállapításával kapcsolják össze. A lefolyás szabályozásának általános környezetvédelmi és átalakítási kérdéseit összeségében kell vizsgálni. A legújabb időkig a vízkivétel során általában csupán a vízfolyásban hagyandó minimális ún. élővízszükségletet, míg a bevezetéseknél a hidraulikai szempontok mellett főleg a terhelhetőség kérdéseit vették figyelembe. Számos vizsgálat áll rendelkezésre a vízkivételnek és víz- bevezetéseknek a folyó általános rezsimjére gyakorolt hatá8 Bogárdi 113
