Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 4. A vízminőség szabályozásának, a felszíni és felszín alatti vízek védelmének kérdései

anyagként, állati takarmányként, műtrágyaként, vagy akár mint élelmiszer adalék használható fel.

Az utóbbi ötven évben a halfajtákban megdöbbentő csere állott elő. Bizonyos halfajták eltűntek, vagy számuk nagyon lecsökkent, mások mint a ponty, elszaporodtak. Közismert viszont, hogy a ponty nem keresett halfajta az amerikai piacon.

Az Erie-tóban található organizmusok vizsgálata kiderítette, hogy jelentős hiányosságok vannak az ökorendszerben. Hiányoznak például az osztrigák és a kék rákok. A tó élőlényrendszere még számos fajtát tudna befogadni. Egyébként állandó változás van, és az ember eddig nem avatkozott be a változásba. Nincs ésszerű érv arra, hogy továbbra is a véletlenre bízzák a tó élővilágának alakulását.

Az Erie-tónál történtek kísérletek új fajták betelepítésére, néha sikerrel, néha kudarccal. A tó iszapjában jelentős mennyiségben lárvák, gyűrűs férgek találhatók, azonban hiányoznak az ezekkel táplálkozó rákok. A világszerte árusított rákok pedig éppen ilyen környezetben tenyésznek. Alkalmas fajok betelepítése és meghonosítása talán nem tekinthető reménytelen feladatnak.

Egyes nézetek szerint, ha a világ lakossága a jelenlegi ütemben növekszik, akkor 50 éven belül több más édes- vizű tóval együtt, a Nagy-Tavakat is élelmiszertermelő helyekké kell átalakítani.

A hazai kutatások három főterületre koncentrálódnak: a Balaton, a Velencei-tó, és a tározók kutatására.

A Balaton kutatása az ötvenes években kezdődött vízminőségi, elsősorban kémiai jelleggel, amelyet csak 1966- ban váltott fel a biológiai szemlélet. A klasszikus kémiai elemzéseken kívül néhány különleges, biológiailag fontos vizsgálatot is végeztek (peszticidek, foszfor formák, kloro- fil mérés, üledék és nádas vizsgálatok stb.).

109