Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)
II. rész - 5. Az élővizek szabályozásának környezeti kérdései
A Velencei-tavi kutatás is nagy lendülettel folyik és a kormányhatározattal körvonalazott fejlesztési tervekhez kapcsolódik. Ilyenek a nádas területek védelme a vízminőség fenntartása érdekében, a parti védőmű környezettani kérdései; szennyvízelhelyezés és a haltenyésztés gyakorlati kérdései stb. A hazai tározók vízminőségi problémáinak kutatásai közül ki kell emelni a Rakacai tározót, amely a kezdetben vélt szaprobitás helyett végül is a trofitás okozta eutrofizáló- dással okozott gondot. 5. AZ ÉLŐVÍZEK SZABÁLYOZÁSÁNAK KÖRNYEZETI KÉRDÉSEI Élővizeink szabályozását napjainkig csak vízgazdálkodási, hajózási, energiatermelési, településvédelmi, szórványosan üdülési feladatok céljából végezték. Számos folyó- és állóvíz szabályozása során még a felsorolt műszaki és gazdasági szempontokat sem vették összességükben figyelembe. Csupán a kijelölt gazdasági előnyöket tartva szem előtt, az élővizek szabályozása gyakran megbontotta a környezet természetes egyensúlyát (pl. belvizek keletkezése), súlyos, sőt esetenkint katasztrofális károkat okozva. Az ember életterének, a bioszférának pedig talán legfontosabb részei a tavak, a folyóvölgyek, és maguk a vízfolyások. A vízfolyások és tavak életébe való minden beavatkozás az élővizek környezetét is megváltoztatja. Az élővizek szabályozásához ezért távolról sem elegendő csupán a meder és partok szabályozását, a lefolyási viszonyokat, a várható vízszinteket, a jeges és jégmentes árvizek levonulását, a belvizek kármentes levezetését, a kommunális ipari és mezőgazdasági vízkivételeket, az esetleges vízienergiatermelést biztosítani, illetőleg figyelembe venni. Minden110
