Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)
II. rész - 4. A vízminőség szabályozásának, a felszíni és felszín alatti vízek védelmének kérdései
Egy nemzetközi jogászkongresszusnak Helsinkiben elfogadott, e kérdésekre vonatkozó határozatait (amelyek „Helsinki Rules” néven ismeretesek) Finnország az ENSZ elé terjesztette. A Helsinki Rules átfogó módon kívánja szabályozni a szennyezés elhárításának kérdéseit, és bár kifejezetten nem említik a hűtővízzel való terhelhetőséget, közvetve nagy jelentőségűek e vonatkozásban is. A hőszennyezésre példaként megemlíthető, hogy valamely erőmű, amely 100 MW áramot termel, óránként kb. 2000 m3 vizet folyat el, amely ll°C-kal melegebb, mint a hűtési folyamat megkezdése előtt. Bár egyes adatok szerint hazánkban az energiaipar hőszennyező hatása csak az 1980 utáni időszakban válik majd jelentőssé, a hazai és a külföldi kutatások eredményeit és tapasztalatait összegezve ki kell dolgozni azokat a megelőző és védelmi módszereket, amelyekkel a nagyobb károsodást megelőzhetjük. 4.5. Hidrobiológiái kutatások, az eutrofizálódás A környezetvédelmi fejtegetések a „környezet” fogalmát gyakran leszűkítik az ember közvetlen környezetére, ami veszélyes félreértésekre vezethet. Ma már elegendő bizonyítékunk van arra, hogy az ember számára megfelelő „egészséges” környezet csak az ökológiailag egyensúlyban levő természetes ökoszisztémák között lehetséges. így kap különleges jelentőséget a hidrobiológia. A hidrobiológiái kutatások feladata a biológiai vízminősítés, és az ezzel kapcsolatos alapfogalmak megfogalmazása. A vízminőség, a víz tulajdonságainak összessége, igen bonyolult fogalom, egyértelműen meghatározni, kifejezni aligha lehetséges. A gyakorlatban mindig határozott céllal folyik a vízminősítés, mindig azoknak a paramétereknek a 104
