Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)
II. rész - 4. A vízminőség szabályozásának, a felszíni és felszín alatti vízek védelmének kérdései
A hőszennyezéssel kapcsolatos kutatások elsősorban az ivóvízellátásban jelentkező problémákra irányultak. Ismeretes, hogy a hőszennyezés következtében megváltoznak a vízminőségi viszonyok. Ez a változás azután a tisztítás technológiáit is befolyásolja. A hőszennyeződés legnagyobb mértékben a biológiai folyamatokat befolyásolja. A vizek biológiai produktivitása nő. Ha a tápanyag és egyéb környezeti tényezők biztosítottak, akkor a vízvirágzás könnyebben létrejöhet. Folyóvízi megfigyelések szerint jelentős hőmérsékletemelkedés az algafajok bizonyos átrendeződéséhez vezethet. A hőhatás eredményeként gyakran ellentétes (kedvező— — kedvezőtlen) folyamatok egyidejűleg jelentkeznek. Ezek nagyságrendjét, sorrendiségét a jövőbeni kutatásokkal kell részletesen tisztázni. A felszíni vizek hűtőképességének mértékét sem lehet ma még tudományos szempontból alátámasztva megállapítani, hiszen az a befogadó víz fajtájától, minőségétől, mennyiségétől, annak időbeli eloszlásától, biológiai „történelmétől”, a víztermelés módjától és a választott víztisztítási technológiától egyaránt függ. A víz felmelegedési problémájának megoldásaként legkézenfekvőbbnek a hulladékhő hasznosítása látszik. A vizek hőszennyezésével kapcsolatosan jelentős műszaki és jogi kérdések merülhetnek fel. A folyókról részletes műszaki „hőterhelési tervet” kell készíteni, amelyből kitűnik, hogy az egyes szakaszok mennyire terhelhetők melegvízzel, és engedélyezhető-e ott újabb atomerőmű. Jogilag tekintve nem lehet előnyösebb helyzetben a víz mentén feljebb fekvő erőmű, hanem az összes vízmenti erőművek együttes érdekeinek figyelembevételével egyenlő jogokat kell, hogy élvezzenek. Nemzetközi vizek esetén tehát a nemzetközi jog körébe tartozik a kérdés rendezése. 103
