Bogárdi János: Korrelációszámítás és alkalmazása a hidrológiában (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1952)
Bevezetés
BEVEZETÉS A statisztikai adatok általában bizonyos tulajdonságok, jelenségek, vagy mennyiségek változására vonatkozó megfigyelésekből, észlelésekből adódnak. A statisztikai adatok rendszerezés és feldolgozás nélkül holt adattömeget jelentenek. Feldolgozásuk rendkívül sokféle szempont szerint és igen eltérő módon lehetséges. Közismert, hegy egy-egy tulajdonságra, jelenségre, vagy mennyiségre vonatkozó észlelésekből megkaphatjuk a szélső értékeket, középértékeket, bizonyos értékek gyakoriságát, — tartósságát, — és az észlelések bizonyos szempontok szerinti eloszlását. Az észlelések lehetnek kvantitatívek és kvalitatívek. Az első csoportba a megfigyelt tulajdonságok, jelenségek, vagy mennyiségek nagyságára, mennyiségére vonatkozó adatok, a másodikba pedig ezeknek tulajdonságára, fajtájára vonatkozó adatok tartoznak. Már itt megjegyezzük, hogy a műszaki gyakorlatban az észlelések túlnyomó többségükben kvantitatívek és csak kisebb részben kvalitatívek, vagyis leggyakrabban mennyiségi változásokat és nem tulajdonságbeli különbségeket fejeznek ki. A kvalitatív észlelésekre példát nyújtanak a folyók vízjárására vonatkozó észlelések is. Bár a vízállásokat legtöbbször magasságukkal fejezik ugyan ki, de előfordul, hogy az észlelések csak arra szorítkoznak, hogy álló jéggel, vagy zajló jéggel befolyásolt, illetve jégmentes vízállásokról van-e szó. A vízállásoknak az utóbbi módon való észlelése már kvalitatív észlelési anyagot szolgáltat. A mennyiségi változásokat kifejező kvantitatív észlelések leolvasásai, adatai csaknem kizárólagosan folytonosan változó értékek. Ezeknek az észleléseknek az adatserege tehát folytonos változóként kezelhető, vagyis eloszlásukat célszerű a középértéküktől való eltérésükkel jellemezni. A kvalitatív észlelések adatai nem folytonos változók. Egy-egy tulajdonságra, jelenségre, vagy mennyiségre vonatkozó észlelési anyag elkülönített rendszerezése és Teldolgozása mellett a statisztikában két, vagy több tulajdonságra, jelenségre, vagy mennyiségre vonatkozó észlelési anyag együttes rendszerezése és feldolgozása is szükséges lehet. Az együttes feldolgozás főcélja a tulajdonságok, jelenségek, vagy mennyiségek kapcsolatának, egymástól való függésének megállapítása. Különösen fontos a kapcsolat,.az egymástól való függőség meghatározása, ha a tulajdonságok, jelenségek, ill. mennyiségek között ok és okozati viszony áll fenn, ami által az egyik mennyiség értékéből a másik mennyiségre következtetni lehet. A budapesti és bajai Duna-vízállásokra vonatkozó észlelések elkülönített feldolgozása mellett, — mivel köztük az ok és okozati viszony nyilvánvaló, — rendkívül fontos az együttes feldolgozás is, amely meg-
