Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Bevezetés
BEVEZETÉS A hordalék mozgására vonatkozó egyes elméleti elgondolásokat és ezeknek az elméleti tételeknek gyakorlati alkalmazását számos, a szakirodalomban közreadott hosszabb-rövidebb tanulmány ismerteti. Az egyes részletkérdéseket tárgyaló tanulmányokban közreadott megállapítások közül nagyon sok már elavult, illetőleg az újabb kutatási eredmények azokat már megcáfolták, fgy a hordalék mozgására vonatkozó és ma is helyesnek tartott törvényszerűségeket igen nehéz áttekinteni. Ezt a nehézséget az a körülmény is növeli, hogy nemcsak a hazai, de a külföldi irodalomban sem találunk olyan összefoglaló szakmunkát, amely megfelelő kritikával tárgyalná a hordalékmozgással kapcsolatos összes kérdést. Bár a történeti fejlődés menetét röviden felvázoljuk, a rendelkezésre álló bőséges irodalom következtében nem törekedhetünk a hordalékmozgással kapcsolatos elméletek időrendi sorrendben való, minden részletre kiterjedő ismertetésére. Az elavult elméleteket általában kihagytuk, kivéve az olyan kutatásokat, amelyeknek tárgyalása a fejlődés szempontjából szükségesnek mutatkozott. Saját kutatásainkat hasznosítva, főképpen az elmélet és gyakorlat kapcsolatait figyelembe véve állítottuk össze tanulmányunkat. A vízfolyások hordalékszállítása rendkívül bonyolult jelenség. Ennek következtében a kutatók — különösen az elmúlt két-három évtizedben — a legkülönbözőbb megoldásokkal kísérleteztek. Ez a körülmény ugyancsak széttagolta a hordalékmozgás elméletét, és több esetben ellentmondásokra is vezetett. A kísérleti eredmények sok esetben a gyakorlati alkalmazást illetően használhatatlannak bizonyultak, így a kutatási anyagot csakis szigorúan végrehajtott kritikai vizsgálat után lehetett összeállítani. A könyv első részében ezt a munkát a magyar kutatások alapján leszűrt eredményeink figyelembevételével kíséreltük meg elvégezni. Meggyőződésünk szerint ennél a kérdésnél a legfontosabb szempont, hogy az egyes folyók sajátságai és a vízgyűjtőterület jellemzői esetenként döntően befolyásolják a vízfolyások hordalékszállításának módját és mérvét. A tárgyalásnál célszerűnek tartottuk, hogy a hordalék keletkezésére, mozgásának módjára és a hordalék mérésére vonatkozó fejezetek után a görgetett és a lebegtetett hordalék mozgásának elméletét elkülönítve ismertessük. Bár a legújabb időkben a hordalékmozgásnak ezt a kétféle változatát szórványosan már együttesen is megkísérelték tárgyalni, az összevonás, illetőleg az általánosítás ebben az esetben elméletileg nem indokolható. Az első részben közöljük a lebegtetési és a telítési sebesség, valamint a telítési töménység Davis-féle levezetését. A Davís-féle eljárással szemben több ellenvetés támasztható. Nevezetesen :
