Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VII. Hordalékvizsgálataink a Tiszán
5,0 mm-esek, kivételesen még ennél nagyobb szemeket is találunk, leggyakrabban azonban 1,0 mm nagyság körüliek a legnagyobb görgetett bordalékszemek. Polgár, Tiszabö és Tápé hordalékmérő állomásokkal szemben a Maros torkolata alatt a görgetett hordalék mutatja a legnagyobb változatosságot. A mederanyag átlagos szemátmérője 0,2—0,6 mm között változik és közepesen 0,3 mm-es mederanyaggal számolhatunk. A mederanyagban a legnagyobb szemek kivételesen elérik az 5,0 mm-t is, leggyakrabban azonban csak 1—2 mm-esek. A lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyok aránya általában 1000 körül változik. A közepes töménységnek a vízállásokkal való összefüggését a 174. ábrán, a lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyoknak a vízállásokkal való összefüggését Hordaléktöménység, Ck g/m3 174. ábra. A közepes hordaléktöménység összefüggése a vízállással a szegedi szelvénynél a 175. ábrán tüntettük fel. A pontok jelentős szóródást mutatnak, ami az általános tapasztalatok szerint jellemző a folyók kisesésű torkolati szakaszára. Az eltérések azonban nem olyan nagymérvűek, bogy az összefüggéseket ne tudnánk meghatározni. A hordaléktöménységeknek és a szállított hordaléksúlyoknak a vízállásokkal való kapcsolata az alábbi egyenletekkel fejezhető ki : Ck (g/m3) 0.440 0,27 Gi (kg/sec) = 0,292 Gg (kg/sec) Ä 102’ rA 695’ Mindhárom összefüggésnél a hx érték egyenlő a valóságos vízállás, hozzáadva 300 cm-t. hx különben valamennyi tiszai állomásnál így értelmezendő. 27* 419
