Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VII. Hordalékvizsgálataink a Tiszán
Az ábrák szerint Szegednél a Maros torkolata alatt szélsőségesen magas vízállásoknál a várható legnagyobb hordaléktöménység mintegy 3500 g/m3, a legnagyobb lebegtetett hordaléksúly 9200 kg/sec, amíg a fenéken görgetve szállított maximális hordaléksúly 7 kg/sec. Mindhárom érték híven mutatja, hogy a Maros hordalékának hatására — Tápéhoz viszonyítva — lényegesen hordalékosabb a Tisza. Tíz év átlagában a tiszavíz töménysége Szegednél a Maros torkolata alatt kereken 560 g/m3, vagyis Tiszabőhöz és Tápéhoz viszonyítva lényegesen nagyobb. Nyilvánvaló, hogy ez a körülmény is a Maros hordalékának következménye. 775. ábra. A lebegtetett, valamint a görgetett hordalék súlyának összefüggése a vízállással a szegedi szelvénynél A közepes hordaléktöménység megnövekedése lényegesen megnöveli az átlagosan szállított lebegtetett hordaléksúlyt is. Ez az érték 700 kg/sec. A fenéken görgetve szállított hordaléksúly közepesen mintegy 0,6 kg/sec. Érdekes, hogy a közepes görgetett hordaléksúly aránylag nem mutat nagy eltérést Tiszabőhöz viszonyítva, viszont a tápéi értéknek kereken a kétszerese. Szegednél, a Maros torkolata alatt az évi átlagos hordalékmennyiségek a következőképpen alakulnak : Lebegtetett hordalék ...................... 22 075 000 tonna/év G örgetett hordalék ..................... 19 000 tonna/év. H a a lazán leülepedett hordalékanyag térfogatsúlyát 1,8 tonna/m3 értékkel vesszük figyelembe, akkor a Tisza a Maros-torkolat alatt lebegtetve évenként átlagosan 12 260 000 m3, görgetve pedig kereken 11 000 m3 hordalékot szállít. 420
