Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)

Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VII. Hordalékvizsgálataink a Tiszán

számítani, akkor az 1 esések mérésénél maximálisan 6%-os, az ülepedési sebesség mérésénél vagy számításánál maximálisan 8%-os, végül a mélységek mérésénél pedig csak maximálisan 17%-os hibát szabad elkövetnünk. A vízmélységek mérésénél a 17%-os hibahatár minden további nélkül betartható. Ugyanez az ülepedési sebességekre is vonatkozik, mivel a lebegtetett hordalékanyagban előforduló kis szemnagyságoknál az ülepedési sebesség meghatározásánál nem kell 8%-nál nagyobb eltérésekre számítanunk. Az eséseknél azonban már más az eset. Tudjuk, hogy a természetben végzett esésméréseknél gyakori az 50%-os,

A 0.15 mm ji szemcsék töménységének változása

0 5 10 20 30 40 50

Co.is,9 m‘5 ---17

3. ábra. A d.= 0,15 mm méretű szemcsékre vonatkozó töménység vízmélység szerinti változása a szegedi mérési szelvény V. függélyében a mérési eredmények, valamint a különböző

összefüggések alapján

sőt még az annál nagyobb hiba is. Ez a körülmény arra figyelmeztet, hogy a töménységek számításánál legkevésbé azok az eljárások megbízhatóak, amelyeknél a valóságos esések jelentős szerepet játszanak.

Rátérve a Maros-torkolat alatti tiszaszakasz hordalékviszonyainak általános jellemzésére, azt mondhatjuk, hogy a lebegtetett hordalék átlagos szemátmérője 0,025—0,09 mm között változik. Közepesen 0,04—0,05 mm-es lebegtetett hordalékanyaggal számolhatunk. A lebegtetett hordaléknál a legnagyobb szemek elérik a 0,6—0,7 mm-t is, leggyakrabban azonban a legnagyobb szemek 0,3 mm-esek. A görgetett hordalék átlagos szemátmérője 0,06—0,320 mm, közepesen pedig 0,15—0,20 mm. A legnagyobb szemek a görgetett hordaléknál

418