Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - I. A hordalék keletkezése, mozgásának módja és a hordalék mérése
állandó pedig k = 0,2. Mivel a 3. ábra szerint az 1 inm-es hordalékszemecske ülepedési sebessége a Stokes-törvény szerint kereken = 90 cm/sec, d dseosQ 0,1-90-0,998 Qnn jx 0,01 Ra = 899 értéknek a 8. ábra jobboldali gprbeseregének k = 0,2 görbéjén megfelel Re = 70. így a keresett ülepedési sebesség, Re ul _ 70 • 0,01 d q ~ 0,1 • 0,998 7 cm/sec. A 8. ábra baloldali görbéje szerint Rs — 899-nek - = 0,175 arányszám Rs felel meg, az 1 mm átmérőjű gömb alakú hordalékszem ülepedési sebessége, co — cos — = 90 • 0,175 = 15,7 cm/sec. Rs (Ezt a számításunkat az 5. ábra segítségével ellenőrizhetjük, amelyről a és d összefüggését kifejező görbén d = 1 mm-nél valóban co = 15,7 cm/sec ülepedési sebességet olvashatunk le.) Összehasonlítva a gömb alakú és a k — 0,2 térfogatállandójú hordalék ülepedési sebességét, azt látjuk, hogy az utóbbi ülepedési sebessége a gömb alakúéhoz képest a felénél is kisebbre csökkent. Ivicsics Lajosnak a budapesti Építőipari Műszaki Egyetem 1. sz. Vízépítés- tani Tanszékén végzett mérései azt mutatják, hogy az ülepedési sebesség szemVt pontjából a szemcse alakját a <p = —■ arányszámmal kifejezett alaki tényező É e jellemzi a legmegbízhatóbban, ahol Vt a szemcse valóságos térfogatát, Ve pedig a stabil helyzetben levő -szemcse vízszintes vetületének legnagyobb méretével, és a legnagyobb méret irányára merőlegesen mért második legnagyobb méretével képzett forgási ellipszoid térfogata. Az ellipszoid forgástengelyének és a szemcsevetület legnagyobb méretének iránya azonos. Az említett mérések szerint ugyanis a gömbalaktól eltérő alakú szemcsék ülepedési útja nem a nehézségi erő irányának megfelelő egyenes, hanem egymáshoz rendszerint törésekkel vagy kicsiny sugarú ívekkel kapcsolódó görbe vonalakból áll. Ülepedésnél a szabálytalan alakú szemcsékre a súlyerőn és az áramlási ellenálláson kívül rendszerint a hidrodinamikai felhajtóerő is hat, amelynek támadáspontja a szemcse súlypontján kívül fekszik. Ennek következtében a szemcsének a súlyerő irányához viszonyított helyzete állandóan változik, ami viszont az ülepedési sebesség pillanatonkénti változását jelenti, ez pedig természetszerűleg a hidrodinamikai felhajtóerő változását vonja maga után. Az ülepedő szemcséknek a függőleges iránytól való eltérése, és ezzel együtt az ülepedési sebesség módosulása — különösen nagyobb és laposabb szemcséknél — számottevő. A cp alaki tényező tulajdonképpen a szemcse lapultsága révén bekövetkező hidrodinamikai felhajtóerő okozta ülepedési sebesség-módosulásra jellemző. Ha a szemcse forgási ellipszoid alakú, cp = 1. Ebben az esetben, feltételezve, 40
