Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - I. A hordalék keletkezése, mozgásának módja és a hordalék mérése
hogy a szemcse anyaga homogén, az ülepedés folyamán a függőlegestől való eltérés nem következik be. A ep értéke a gyakorlatban előforduló homokfajtáknál átlagosan 0,4—0,8 értékek között változik. * * * A valóságban legtöbbször mozgó, hordalékos vízben keressük az ülepedési sebességet. Ez az iilepedési sebesség már nem jellemző a hordalékanyagra, mert hiszen az nyilvánvalóan függ a vízfolyás hidráulikai tényezőitől, elsősorban a vízsebességtől és a turbulenciától, másodsorban pedig- a víz szennyezettségi fokától. Mégis gyakorlati szempontból célszerű néhány szóval a mozgó, hordalékos vízben való iilepedési sebességről is megemlékezni. 9. ábra. Kvarcszemek iilepedési sebessége hordalékos vízben (vízhőfok ~t0 C°), Schoklilsch szerint Mozgó vízben, valamint lebegtetett hordalékkal terhelt vízben a valóságos iilepedési sebességek az állóvízre vonatkoztatott iilepedési sebességnél kisebbek lesznek. Vegyük először a hordalékos víz esetét. Az eddigi tapasztalatok szerint az ülepedési sebesség számottevő mértékben csak rendkívül nagy hordaléktöménységek esetén csökken. A 9. ábrán, Sclioklitsch adatai alapján bemutatjuk kvarcszemek ülepedési sebességének a hordaléktöménység szerinti csökkenését. Az ábra a mintegy 10 C°-os tiszta vízben való ülepedési sebesség mellett négy különböző C hordaléktöménységű vízre vonatkozóan tünteti fel az ülepedési sebesség és a szemátmérő összefüggését. Az egyes görbéknél a hordaléktöménységnek megfelelően számított ß térfogatsúlyokat is megadjuk.* A 9. ábrából is kitűnik, hogy csak igen nagy hordaléktöménységek változtatják meg jelentősebb mértékben az ülepedési sebességet. Schoklitsch kísérletei *ß értelmezését lásd a 14. fejezetben. 41
