Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)

Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán

Általában Fajsznál a lebegtetett hordalék átlagos szemátmérője 0,04—0,12 mm között változik. A legcélszerűbb, ha 0,06 mm-es átlagos szemátmérővel számolunk. A legnagyobb szemek a lebegtetett hordalékanyagnál elérik az 1,0 mm-t, leggyakrabban azonban a nagy szemek 0,6 nun-esek.

A görgetett hordaléknál az eddigi mérések szerint az átlagos szemátmérő 0,25—0,74 mm között változott, átlagosan pedig a görgetett hordalék szem134. ábra. A közepes hordaléktöménység, valamint a lebegtetett hordalék súlyának összefüggése a vízállással a fajszi szelvénynél

átmérője Fajsznál 0,4 mm. Érdekes, hogy a görgetett hordalékanyagban még Fajsznál is előfordulnak 10 mm-es kavicsok. A legnagyobb szemek Fajsznál általában 5,0 inm-esek.

A mederanyag átlagos szemátmérője 0,5—l,8 mm között változik, átlagosan 1 mm-es mederanyaggal számolhatunk. A mederanyagban a legnagyobb szemek 5—15 mm-es kavicsok, de 10 mm-nél nagyobb hordalékszemek csak kivételesen fordulnak elő.

A lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyok aránya Fajsznál általában 100-200.

A 134. ábrán feltüntettük a közepes töménységnek, valamint a lebegtetett hordaléksúlyoknak a fajszi vízállásokkal való kapcsolatát, a 135. ábra pedig a görgetett hordaléksúly és a fajszi vízállások összefüggését ábrázolja. Megemlítjük, hogy a hordaléktöménységek és a hordaléksúlyok összefüggését a fajszi víz360