Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)

Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán

állásokkal az eddigi eljárások szerint nem lehetett megbízhatóan meghatározni. Ezért bizonyos eljárással meghatároztuk azt a vízállásértéket (z), amelyet ha a valóságos vízállásokhoz (h) hozzáadunk, a hl = h + z értékkel megbízható kapcsolatot kaphatunk. A z értékének a meghatározására vonatkozó elméleti részleteket Kazincbarcika mérőállomás tárgyalásánál fogjuk levezetni.

135. ábra. A görgetett hordalék súlyának összefüggése a vízállással a fajszi szelvénynél

Mind a 134., mind a 135. ábrán baloldalon a valóságos fajszi vízállás (h) a jobboldalon pedig a hx = h -\- 200 vízállásértékeket raktuk fel. A baloldali beosztáson így — lényegileg helytelenül — zérus, sőt negatív értékek is szerepelnek. Viszont a valóságos vízállások feltüntetése megkönnyíti az ábra gyakorlati használatát. Erre való tekintettel a valóságos vízállásokat a következőkben mindig feltüntetjük majd.

Az említett két ábra szerint a hordaléktöménységnek, valamint a lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyoknak a /zt vízállással való összefüggése az alábbi :

0,33

Ck (g/m3) =

Gi (kg/sec) Gg (kg/sec)

0,22

0,43

r

A_

177

AZ

490

A legmagasabb vízállásoknál a maximális hordaléktöménység 800 g/m3, a maximális lebegtetett hordaléksúly 5000 kg/sec, a legnagyobb görgetett hordaléksúly pedig kereken 7 kg/sec. Mind a három szélsőség — mint látjuk — kisebb, mint a megfelelő sztálinvárosi érték.