Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - I. A hordalék keletkezése, mozgásának módja és a hordalék mérése
Az eddig ismertetett képletek érvényességi tartománya aránylag kicsi. Felmerült tehát a gondolat, hogy az iilepedési sebességet olyan összefüggéssel határozzák meg, amely a gyakorlatilag számbajöhető minden Reynolds-számra (vagyis szemnagyságra) érvényes. Ilyen összefüggést határozott meg kísérleti úton az utóbbi időkben W. W. Rubey. Szerinte ha a = ex e és ,u a viszkozitás, akkor az iilepedési sebesség co 2 , 36 p? 6/x-a p d H------—---------3 o2 d2 nd Ha ix kicsiny és d nagy, akkor közelítőleg 1 [2 a od. 3 (14) (15) Ha viszont nagy vagy pedig d igen kicsiny, 6a ÚJ p d , , ago2d3 _ j ' 54 fj mivel pedig tudjuk, hogy tetszés szerinti kicsiny z értéknél rr+ '+!• így írhatjuk közelítőleg : 6 iLL o d vagyis a Stokes-törvényt i , °jR2 d3_ i 108 íx2 (ei — e) d2 a g Q d2 18 ix OJ = í> 18 ix kapjuk. Rubey képletében — burkoltan ugyan — tulajdonképpen két invariáns csoportnak, a Reynolds-számnak és a Froude-számnak az összefüggése van kifejezve. Ugyanis ha Rubey (14) képletében az n cod,' a2 Re = — es az /•, v gd helyettesítést elvégezzük, akkor az egyenlet a következő alakban írható : FrRe + 12 Fr = ~ ü Re . (16) 34
