Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)

Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - I. A hordalék keletkezése, mozgásának módja és a hordalék mérése

— mindig ajánlatos, hogy az ülepedési sebességet a biztonság növelése szempontjából 0°-os vízre állapítsuk meg.

Visszatérve a Stokes-törvény levezetésének feltételeire — mint már megállapítottuk — a b), c) és d) feltételek a valóságban könnyen kielégítést nyernek. Az a) feltétel, a szilárd részecskéknek a gömbalaktól való eltérése, az e) feltétel tárgyalásánál fog egyidejűleg megoldást nyerni.

Lássuk ezek után az e) feltételt, amely a leglényegesebbnek látszik, tekintettel arra, hogy a Stokes-törvény éppen ennek a feltételnek a következtében a 0,05—0,08 mm-nél durvább anyagoknál egyáltalában nem alkalmazható. Az ebből eredő eltérések a gyakorlatban különösen nagy jelentőségűek, mivel igen sokszor a 0,1 esetleg 0,3 mm-nél durvább szemnagyságtöredékek ülepedését jellemző mennyiségeket kell számítanunk.

6. ábra. A Reynolds-szám összefüggése az ellenállási tényezővel

A folyadékban mozgó szilárd részecskékre ható áramlási ellenállást általánosságban Newton alapvető összefüggéséből határozhatjuk meg. Eszerint

E^^CdqAco2, (7a)

vagy mivel feltételezzük,

ji

gömb, A = s így 4

hogy a folyadékban mozgó részecske d átmérőjű

E = CD pn d* co2 8

(7b)

A fenti összefüggésben Cd nevezetten ellenállási tényezőt jelöl, amely a Reynolds-számtól függ. A 6. ábra szerint az Re Reynolds-szám és a Cd súrlódási együttható hiperbolikus összefüggésben vannak az Re bizonyos határértékénél kisebb Reynolds-számok esetében. A hiperbolikus kapcsolat teljes matematikai szabatossággal csak Re = 0,1 értéknél kisebb Reynolds-számok esetén áll fenn,

31