Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán
ugyanezeket az értékeket kapjuk, ezek az adatok igen jól jellemzik a duna- almási hordalékanyagot. Ha ugyanis végigtekintünk az eddigi hordalékmérések eredményein, azt látjuk, hogy a lebegtetett hordalékanyagnál az átlagos szemátmérő általában 0,04 és 0,085 mm között változott és átlagosan 0,05—0,06 mm. A görgetett hordalékanyagnál a szemátmérő az egyes méréseknél 0,13 és 0,90 mm között váltakozott, átlagosan pedig Dunaalmásnál 0,2—0,3 mm szemnagyságú a görgetett hordalék. A mederanyagnál a változás 8 és 25 mm határok között van és átlagos értéke mintegy 11 — 12 mm. A lebegtetett hordaléknál a legnagyobb szemek néha az 1,0 min-t is elérik. A görgetett hordaléknál viszont kivételesen több mm átmérőjű szemek is előfordulnak. A fenékanyagban néha 50—60 mm-es hordalékszemeket is találunk, bár ezeknek előfordulása ritka. 20—30 mm-es szemnagyságok már gyakoriak Dunaalmásnál a mederanyagban. A lebegtetve és a görgetve szállított hordaléksűlyok aránya mérésenként igen eltérő. Az arányszám a mérések túlnyomó részében 200—300. Az eddigi mérések eredményei alapján, ha minden mérésnél a C/f közepes töménységet meghatározzuk, akkor megkísérelhetjük a hordaléktöménység és a vízállás összefüggésének meghatározását. Hasonlóképpen meghatározhatjuk a lebegtetve és a görgetve szállított hordaléksúlyoknak a vízállással való összefüggését is. Említettük már, hogy a közepes töménységeknek, valamint a lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyoknak a vízállásokkal való összefüggését hatványkitevős függvénnyel fejezhetjük ki. Gyakorlati szempontból tehát az összefüggések meghatározásának legegyszerűbb módja, ha a kettős logaritmusbeosztású papíron az összetartozó pontpárokat legjobban kiegyenlítő egyenest gondos becslés alapján berajzoljuk, amint ezt Dunaremete és Nagybajcs állomásoknál már be is mutattuk. Természetesen az összefüggéseknek ilyen, becslés alapján való meghatározásánál már eleve feltételezzük, hogy a kérdéses két változó között függvénykapcsolat áll fenn, ami pedig — tekintve hogy több lényeges változót figyelmen kívül hagytunk — nyilvánvalóan helytelen. Az is nyilvánvaló, hogy még függvénykapcsolat meghatározásánál is tulajdonképpen két függvény szerepel aszerint, hogy először az egyik, azután a másik változó szerinti eltérések négyzet- összegének minimumát vesszük figyelembe. Ez a két függvény, ha a keresett összefüggéseket valószínűségelméleti kapcsolatoknak tekintjük, megfelel a korreláció- számításnál szereplő két kapcsolatot kifejező egyenlőségnek. A korrelációszámításnál a két egyenlőség — mint ismeretes — nem fordítható meg, és így ezek egymásból le nem vezethető egyenlőségek. Mi a folyók hordalékszállításának vizsgálatánál egyszerű és gyorsan meghatározható összefüggéseket akarunk levezetni. Ennek érdekében kívánatosnak látszik, hogy a hordaléktöménységeknek, valamint a lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyoknak a vízállásokkal való összefüggését először többféle eljárással kíséreljük meg meghatározni. A különböző módon meghatározott összefüggések összehasonlítása azután lehetővé teszi majd a legmegfelelőbb eljárás kiválasztását. Hatványkitevős összefüggéseket tételezve fel, a legegyszerűbb eljárás, ha az összetartozó értékpárokat ábrázoló pontokat szemmel való becslés alapján a legjobbnak látszó egyenessel egyenlítjük ki. A kérdéses három összefüggést ilyen módon a 108. ésa/09. ábrán a vastagon kihúzott teljes vonallal határoztuk meg. Az egyenesek behúzásánál általában a pontoknak az egyenesre merőleges eltéréseit igyekeztünk minimummá tenni. Közbevetőleg megjegyezzük, hogy az 317
