Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán
ábrákon a keresztvonással jelzett pontok a kiegyenlítő egyenes 1951-ben történt berajzolásánál még nem állottak rendelkezésre, mivel ezek az 1952. év végén végzett méréseken alapszanak. Meg kell említenünk, hogy a kiegyenlítő egyenesek berajzolásánál bizonyos támpontot kapunk a vizsgált hely feletti és alatti szakaszra meghatározott összefüggések révén. így például a 108. ábrán a dunaalmási legnagyobb vízállásnál 1000 g/m3-es töménységgel rajzoltuk meg a kiegyenlítő egyenest, mivel mind a Felső-Dunán, mind pedig a Dunaalmás alatti szakaszon a legHordaléktóménység, Ckg/rn3 108. ábra. A közepes hordaléktöménység és a lebegtetett hordalék súlyának összefüggése a vízállással a dunaalmási szelvénynél nagyobb vízállásoknál 1000 g/m3 körüli maximális hordaléktöménységet találtunk. Mivel az összehasonlítás szempontjából a becsléssel megállapított összefüggések adta eredményekre úgyis szükségünk lesz, célszerűnek látszik, ha a szükséges számításokat a pontosabb eljárások ismertetése előtt végezzük ei. A 108. és a 109. ábrán a vastag, teljes vonallal jelölt és becsléssel meghatározott kapcsolatok szerint a hordaléktöménységnek, valamint az időegység alatt szállított lebegtetett és görgetett hordaléksúlyoknak a vízállással való összefüggése az alábbi : 0,323 Ch (g/m3) = 318
