Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán
nagyságú. Általában a görgetve szállított hordalék mutatja a legegyenletesebb szemösszetételt. A k tényező — amely a hordalék finomságára jellemző — a hordalékanyagoknál aránylag állandóbb értékű, a mederanyagnál ezzel szemben függélyenként igen nagy változásokat mutat. Ha minden függélyre kiszámítjuk a dg átlagos szemátmérőt, akkor egyszerű középértékképzéssel meghatározhatjuk az egész keresztszelvényre jellemző átlagos szemnagyságot. Az 1951. VII. hó 16-i mérésre vonatkozóan így azt kapjuk, hogy a lebegtetett hordaléknál dg = 0,052, a görgetett hordaléknál dg = 0,245, amíg a mederanyagnál dg = 18 mm. A hordalékanyag jellemzéséhez tartozik még a kritikus fenéksebesség meghatározása is. Ha ezeket az értékeket az előbbi mérés alapján kiadódó átlagos szemátmérők alapján számítjuk, akkor a dg = 0,245 mm szemnagyságnak megfelelően v0/ = 12,5 cm/sec sebességet kapunk, dg = 0,052 mm-hez pedig V; = 3,36 cm/sec lebegtetési sebesség tartozik. Ha a hordalék fajsúlyát yl = = 2,65-re vesszük fel, akkor 20 C°-ú vízben, gömb alakú hordaléknál, az iilepe- dési sebesség, a>= 0,22 cm/sec. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a fenti feltételezések mellett, mivel dg = 0,052 mm, az ülepedési sebességet még a Stokes-törvény alapján lehet számítani. Érdekes kiszámítani, hogy az 1951. VII. 16-i mérés adatai szerint 0,052 mm-es szemnagyságú hordalékból, H = 5,01 m középmélység mellett, a v,t- = = 0,97 m/sec középsebesség milyen telítési töménységet képes elméletileg fenntartani. Mivel Ct = 15,4 kg/m3, és ez lényegesen nagyobb, mint a mért Ck = 0,064 kg/m3, a dunavíz a mérés idején lényegesen nagyobb hordaléktömeget lett volna képes lebegtetve szállítani, mint a valóságosan mért érték. Természetesen azt is kiszámíthatjuk, hogy 0,052 mm-es szemnagyságból, H = 5,01 m középmélység mellett, Ck = 0,0645 kg/m3 valóságosan mért töménység fenntartásához elméíetileg milyen nagy sebességérték szükséges. Mivel a telítési sebesség, vt = 0,063 m/sec, azt látjuk, hogy a mért hordaléktöménység fenntartásához a valóságos 97 cm/sec középsebesség helyett elméletileg 6,3 cm/sec sebesség is elegendő lett volna. A Lohtin-féle mederállandósági tényező, mivel , vl ._ hv = -- = 48 mm, 2g hv 48 A szerző által bevezetett mederállandósági tényező pedig, figyelembe véve, hogy a középvizek esése a Dunának ezen a szakaszán / = 0,06 m/km, 5,01 • 0,06 A fentiekben az 1951. VII. 16-i mérés eredményeit részleteztük. Mivel azonban a hordalékanyag szemnagyságát illetően legtöbb dunaalmási mérésnél 316
