Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán
h) Nagybajcs A nagybajcsi hordalékméréseket a 105. VO szelvényben, 1952. XI. hó 13-án indítottuk meg. Nagybajcson ezideig aránylag kevés, 1953 végéig mindössze 31 mérést végeztünk. Nagyhajósnál a hordalékmérések jelenleg is folyamatban vannak. Nagybajcs már a szapi eséstörés alatt van, és így a folyó esése — Duna- remetéhez viszonyítva — lényegesen kisebb. Az eséscsökkenésnek megfelelően számottevő a görgetve szállított hordaléksúly csökkenése. Nagybajcs azonban még a nagymértékben változó felsődunai szakaszhoz tartozik. Ennek következtében a hordalékmérések megbízhatósága, a görgetett hordalékszállítást illetően, itt sem mondható megfelelőnek. A mérések céljára eredetileg kijelölt 11 függély helyett az újabb méréseknél már csak 7 függélyben mérjük a hordalékszállítást. A Nagybajcs körüli Duna-szakasz hordalékviszonyait vizsgáljuk először egy valóságos mérés, az 1953. VI. hó 30-i mérés eredményei alapján. A mérés idején a vízállás +441 cm, vagyis kereken 140 cm-rel volt magasabb, mint az 1931—40. évtized középvízállása. A nedvesített keresztszelvény területe, F = 2021 m2, a víztükör szélessége, S = 352,7 m, a középsebesség, vk = 1,67 m/sec, a vízhozam, Q = 3380 m3/sec, a középmélység pedig, H — 5,73 m volt. A mérési szelvényre vonatkozó középtöménység, Ck=255 g/m3, a lebegtetve szállított hordaléksúly pedig 863 kg/sec volt. Az aránylag magas vízállás és nagy vízhozam ellenére a görgetve szállított hordaléksúly mindössze 4,65 kg/sec. A lebegtetve és a görgetve szállított hordaléksúlyok aránya ennél a mérésnél 185, vagyis lényegesen nagyobb, mint az eséstörés feletti szakaszon. A 705. ábrán két mérési függélyre vonatkozóan feltüntettük a lebegtetett és a görgetett hordalék, valamint a mederanyag szemösszetételi görbéit. A lebegtetett hordalék szemösszetétele csaknem azonos a -dunaremetei minták szemösszetételével. A görgetett hordalékanyag Nagybajcsnál is igen nagy változatosságot mutat. Amíg a X. függélyből származó hordalék túlnyomó része finom homok és igen finom homok, a IV. függélyben mért görgetett hordalék fele durva kavics és 20—30%-a pedig finom kavics és durva homok. A mederanyag Nagybajcsnál viszonylag egyenletesebb szemösszetételü. Nagybajcsnál a mederanyagnak még csaknem 80—90%-a durva kavics. A hordalékanyagokat jellemző mértékszámokat — Dunaremetéhez hasonlóan — a szemösszetételi görbék ábráján táblázatosán soroljuk fel. A szemösszetétel egyenletességét tekintve nincs nagy eltérés a két függély hordaléka, illetőleg mederanyaga között. A hordalék finomsága természetesen a görgetett hordaléknál mutatja a legnagyobb eltérést. Az 1953. VI. hó 30-i mérés adatai alapján az egész keresztszelvényre jellemző átlagos szemnagyságok a következők: Lebegtetett hordaléknál ...................... dg = 0,036 mm G örgetett hordaléknál ........................... dg — 7,5 mm M ederanyagnál .................................... dg = 13,0 mm. A fenti értékek alapján a hordalékanyagokat jellemző kritikus fenéksebesség v0f = 46,2 cm/sec, a lebegtetési sebesség, Vt —. 2,8 cm/sec, az ülepedési sebesség pedig 0,11 cm/sec. A Nagybajcs körüli folyószakaszon tehát átlagos viszonyok mellett a mederanyag mozgatásához legalább 46,2 cm/sec-os fenéksebesség 310
