Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán
szükséges. Mivel a lebegtetési sebesség 2,8 cm/sec, a hordalék tartós lebegtetéséhez ennél az értéknél nagyobbnak kell lennie a sebességnek. A telítési töménységet és a telítési sebességet a már ismertetett módon a mérés adatai alapján, vagyis a d = 0,036 mm-es szemátmérő, a H = 5,73 m középmélység, a vk = 1,67 m/sec középsebesség, valamint a mért Ck = 0,255 kg/m3 hordaléktöménység segítségévek számíthatjuk ki. Eszerint a telítési töménység a vizsgált mérés idején, Ct = 39,3 kg/m3, I Agyán | Sot'Qfl)' anyag | /gp/i jincm agyag | Fintm homok | Durva homok \ Murva \ Durva kavics Lebegtetett hordalék Görgetett hordalék Mederanyag IV/100 fúggély Lebegtetett Görgetett Hedera. dg 0 035 5 936 10 061 0.026 4 850 8 900 M 0 210 0 114 0 296 h 000034 0 062 0 1 23 X/315 fúggély Lebegtetett Görgetett Medera dg 0 036 0 140 11 910 0 020 012 5 12 150 M 0 214 0.157 0 402 k 0 00036 0 001 4 0.13 5 105. ábra. A nagybajcsi mérési szelvény IV. és X. fiiggélyéből vett meder- és hordalék anyagok szemösszetételi görbéi(1953. VI. 30-i mérés) a telítési sebesség pedig, Vt = 0,05 m/sec lett volna. A mérés idején tehát a töménység lényegesen kisebb volt, mint a töménység elméleti határértéke, a valóságos töménység fenntartásához pedig a mért sebességnél lényegesen kisebb középsebesség is elegendő lett volna. Mivel hv = 16702_ 2 • 9810 = 142 mm, a Lohtin-féle mederállandósági tényező a = = 0,09.
