Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - IV. A vízfolyások egyensúlya és a hordalékmozgás
nyiséget. Megemlítjük, hogy a Tisza csatornázásával kapcsolatban a feltöltő- dések mértékét többek között e szerint az eljárás szerint is számítottuk. Az említett eljárás első látszatra túlságosan egyszerűnek és talán indokolatlannak tűnik. Meggondolva azonban, hogy tulajdonképpen azt a körülményt veszi számításba, hogy a duzzasztómű felett lecsökkent esések és sebességek mellett a víz a durvább szemnagyságokat nem képes továbbszállítani, előzetes megközelítő becsléseknél várhatóan jó értékeket adhat. A víztározók feliszapolódásának mértékét L.C. Gottschalk összefüggése alapján is ki lehet számítani. Gottschalk számos víztározó feliszapolódásának adataiból megállapította, hogy a tározótérben visszatartott hordalék bizonyos összefüggésben van a vízgyűjtőterület egységére eső tározótérfogattal, vagy — ahogyan ő nevezi — tározókapacitással. Adataiból görbét szerkesztett, amely 97. ábra. A tározómedence hordalékvisszatartó-képességének összefüggése a tározótér és a vízgyűjtőterület arányával, Brune és Alten szerint így megadja a vízgyűjtőterület egységére eső tározótérfogat függvényében azt, hogy a szállított hordalékból várhatóan milyen százalék fog a tározótérben leülepedni (lásd a 96. ábrát). Gottschalk összefüggése közvetlenül alkalmas arra, hogy belőle a víztározó medencében leülepedő hordalékmennyiséget kiszámítsuk. Nyilvánvalóan azonban ez az összefüggés is csak közelítő eredményeket adhat, hiszen Gottschalk számos különböző típusú víztározó medence adatainak kiegyenlítése révén nyerte összefüggését. Azt is meg kell említenünk, hogy Gottschalk görbéjéből is csupán azt tudjuk meghatározni, hogy az első években milyen hordaléklerakódásokat várhatunk a tározóban, de arra vonatkozóan semmi adatot sem nyerünk, hogy vajon milyen mértékben csökken az idővel a hordaléklerakódások mértéke. Gottschalk összefüggését is felhasználtuk annakidején a tiszai vízlépcsők bögéiben várható feliszapolódások mértékének kiszámításánál. Briine és Allen a víztározók hordalékvisszatartó képességét ugyancsak a vízgyűjtőterület egységére eső tározótérfogattal fejezték ki. A 97. ábrán feltüntetett összefüggés hasonló a Gottschalk-féle összefüggéshez. A 97. ábra is mutatja, hogy a víztározó feltöltődésének növekedésével, vagyis a vízgyűjtőid 18* / / / I I I I T_" / A vizgyujloterulel egysegere eso tarozokepesseg, m^km'1
