Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - IV. A vízfolyások egyensúlya és a hordalékmozgás
terület egységére eső tározóképesség csökkenésével jelentős mértékben csökken a víztározók hordalékvisszatartó képessége. A teljesen feltöltődött víztározó hordalékot visszatartani már egyáltalán nem képes. A víztározóban a feliszapolódások nyilvánvalóan összefüggnek azzal a körülménnyel, hogy a duzzasztott víznél milyen mértékben csökkennek a sebességek. Ez a körülmény nemcsak a lebegtetve szállított hordalék leülepedését befolyásolja, hanem azt a határt is megszabja, amelynél a görgetve szállított hordalék mozgása megszűnik. A fenti meggondolás alapján nyilvánvalóan ki lehet számítani, vagy legalább is meg lehet közelíteni a várható feltöltődések nagyságát. Erre vonatkozóan Samov és Velikanov dolgoztak ki eljárást, amelynek lényege, hogy bizonyos a ülepedési sebességgel leülepedő hordalékszemek által megtett L út, ha H a vízmélység és v a vízfolyás sebessége, amely a víztározó mentén változik, L = t v — — v . Velikanov co helyett a («„ — u)-1 veszi, ahol u Az eljárás részletezése-- . Velikanov szerint n n 5 helyett elegendő, ha meggondoljuk, hogy a sebességek változásának figyelembevételével ki tudjuk számítani, hogy milyen szemnagyságok tudnak a tározótérben leülepedni, miközben a hordalékot szállító víz eléri a duzzasztóművet. Ha pedig a leülepedhető szemnagyságokat, illetőleg ezeknek alsó határát ismerjük, abból kiszámíthatjuk az ehhez a szemnagysághoz tartozó súlyszáza- k'kot, és így végeredményben megkapjuk, hogy a folyó által szállított G hordalékmennyiségnek hányad része fog a tározótérben leülepedni. Ez a módszer arra is alkalmas, hogy a feliszapolódások mértékének időbeli változását, vagyis az idővel bekövetkező csökkenését figyelembe vegyük, mivel a sebességek nyilvánvalóan a feliszapolódásoknak megfelelően szintén folytonosan változni, éspedig növekedni fognak. Samov igen részletes tanulmányában megállapítja, hogy a feltöltődéseket a duzzasztómű beépítése előtti f és a duzzasztómű megépítése utáni fa keresztmetszeti területek arányának figyelembevételével is ki lehet számítani. Samov hosz- szas levezetés után arra a végeredményre jut, hogy a feltöltődések révén a medence V tározótérfogata az egyensúlyi helyzet beállásával E’-vel csökken. Szerinte a teljes feltöltődött térfogat, V’ = V 1 ahol m — 1,7. A fenti összefüggést a víztározóba érkező G hordalékmennyiségre és a G„ feltöltődésre felírva azt kapjuk, hogy V' / G. / yes Q- arany 98. ábra. A feltöltődés mértékének ösz- szefiiggése a duzzasztás utáni és előtti keresztszelvény-területek viszonyával, Samov szerint ahol n értéke 1 és 4 között változik. A két összefüggést grafikusan a 98. ábra tünteti fel. 276
