Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - IV. A vízfolyások egyensúlya és a hordalékmozgás
alatt teljesen feltöltődött és ugyanakkor a főmederben még csak lényegtelen feltöltődések mutatkoztak. Samov leírja a Dráván épült faali duzzasztómű feliszapolódását. A megfigyelések szerint a legnagyobb feltöltődések az első két évben következtek be, és ezt követően a hordaléklerakódások fokozatosan csökkentek és már lényegesen egyenletesebben oszlottak el a víztározó teljes területén. Az észlelések és az adatfeldolgozások utalnak arra, hogy tíz-tizenöt év alatt a víztározó felső részében a feltöltődés már elérte az egyensúlyi állapotot, aminek következtében a lerakódások megindultak a duzzasztómű felé, és a lebegtetett hordalék majdnem teljes egészében a tározó alsó részébe került. A faali víztározó felisza- polódásának összesítő görbéit a 91. ábra tünteti fel. A faali víztározónál azt is megállapították, hogy a duzzasztómű felé haladó görgetett hordaléktömegek nem rakódnak rá egyszerűen a korábban leülepedett lebegtetett hordalékra, hanem azt részben kiszorítják helyéről. Ez a körülmény arra utal, hogy a tározók nagymértékű feltöl- tődése esetén megindul a lerakodott hordalék részbeni kicserélődése és így a feltöltődések anyaga mind durvább és durvább szemnagyságtöre- dékekből fog állni. Ugyanezt a jelenséget figyelte meg Károlyi Zoltán a Dunán a Kachlet-müvel kapcsolatban is. A feltöltődések menetét az árvizek is befolyásolják. Egy-egy nagyobb árvíz az évi hordalék neny- nyiségének igen jelentős százalékát hozza a tározótérbe. Ha a duzzasztómű üzeme olyan, hogy árvízkor csökkentett duzzasztással, vagy esetleg minden duzzasztás nélkül bocsátják le a víztömegeket, nyilvánvalóan a lebegtetve szállított hordaléktömeg legnagyobb része szabadon jut a duzzasztómű alatti szakaszra. A görgetett hordalék természetesen ebben az esetben is túlnyomórészt a tározóban ülepszik le. Ha azonban árvízkor is teljes a duzzasztás, a nagy árvízi hordaléktömegek rövid idő alatt igen nagy feltöltődéseket képesek előidézni. A duzzasztómű feletti feliszapolódásokat befolyásoló tényezők rendkívül szerteágazók. Eltekintve a folyó által szállított évenkénti hordalékmennyiségtől, nyilvánvalóan a feltöltődést mindazok a körülmények befolyásolják, amelyek a csökkenő esésű és vízsebességű víztározóban a görgetve szállított hordalék megállapodására, illetőleg a lebegtetve szállított hordalék leülepedésére hatással vannak. Ebből a szempontból nyilvánvalóan a medence viszonylagos nagysága jelentős mértékben befolyásolja a víztározók feltöltődését. Erre különben már utaltunk az előzőkben, amikor megállapítottuk, hogy nagy víztározó medencéknél, az ún. medencés víztározóknál csaknem a teljes hordalékmennyiség 16 18 20 22 24 Folyamkiloméler 91. ábra. A faali víztározó medencében lerakodott hordalék összesítő görbéi, Samov szerint 267
