Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - I. A hordalék keletkezése, mozgásának módja és a hordalék mérése
A fejlődés során a hordalékmozgással kapcsolatban az általános folyószabályozási kérdések mellett a legkülönbözőbb víziműtárgyak hordalék-problémái is napirendre kerültek. Különösen sok vizsgálatot végeztek a folyami duzzasztóműveknél jelentkező hordalék-feladatok megoldására vonatkozóan. A feliszapolódás- és kimélyülésmentes csatornák tervezése megmutatta, hogy a hordalékmozgás az öntözéseknél is nagy jelentőségű. A legkülönbözőbb víz- használatoknál ugyancsak figyelembe kellett már venni a hordalék-kérdéseket. Fontos feladat lett a hordalékos víznek a hordaléktól való megtisztítása, megszabadítása is. A fokozatos fejlődés végül is arra a felismerésre vezetett, hogy csaknem valamennyi vízimunkálatnál a jobb és gazdaságosabb tervezés, a kivitelezés, valamint a vízi műtárgyak zavartalan üzemének biztosítása érdekében a vízfolyások hordalékszállítását is figyelembe kell venni. 2. A hordalék keletkezése és mozgása A vízfolyásokban a vízzel együtt szilárd anyagok is mozognak, amelyeket — eredetüktől és származásuktól függetlenül — gyűjtőnéven hordaléknak nevezünk. A folyóvizek hordaléka ásványi és szerves anyagokból tevődik össze. A szerves hordalék a különböző hulladékanyagokból származik, amelyek leginkább a nagyvárosok csatornahálózatán keresztül jutnak a folyóba. Mivel a hulladékanyagok, és így a szerves hordalék megjelenése alkalomszerű, mozgásuk pedig rendszertelen, a vízfolyások hordalékmozgásának vizsgálatánál kizárólag az ásványi hordalékot szokás figyelembe venni. A hordalék keletkezése a kőzetek mállására és elbomlására vezethető vissza. A durva hordalék általában az egyes kőzetek kavicsdarabjaiból tevődik össze. A finomszemű hordaléknál — különösen a lebegtetett hordalékanyagnál — már megjelennek az egyes ásványok kristályai is. Származási hely szerint a hordalék kétféle : vagy a folyó vízgyűjtőterületéről, vagy pedig saját medréből és partjaiból származik. Az egyes folyók által szállított hordalék mennyisége nagyon eltérő, azonban minden természetes vízfolyás szállít több-kevesebb hordalékot. A vízfolyások által szállított ásványi hordalék természetesen nagyon sokféle. Gondoljunk csak a hordalék eredetére. Más a folyók felső folyásáról, a magas hegyekből származó hordalék, ismét más lehet a síkvidékről a folyóba jutott hordalék, vagy a folyó által a saját medréből kimosott hordalék. A folyót tápláló mellékfolyók mind más és más hordalékot szállítanak a vízfolyásba. A folyók hordalékának ez a különbözősége mind az ásványi eredetre, mind pedig az egyes szemek nagyságára és alakjára, illetőleg a hordalék szemösszetételére is vonatkozik. Az ásványi összetételt tekintve, általában igen sokféle kőzet kavicsait és nagyon sok különböző ásvány kristályait találjuk az egyes folyók hordalékában. A hordalékszemek nagysága a többmázsás görgetegtől a legfinomabb szemű lebegtetett anyagig lecsökkenhet és így a folyóvizek hordaléka legtöbbször különböző szemnagyságok keverékéből áll. A hordalékszemek alakja a közelítőleg gömb alakú kavicstól a lapos pikkelyszerű alakig bármilyen lehet. A hordalékszem éles vagy gömbölyűre koptatott aszerint, hogy milyen hosszú utat tett már meg a folyóban. 16
